Szinte észrevétlenül beköszöntött az idei farsang is. A nap járása fittyet hányt a nagyvilág történéseire, jelesekre, hasztalanokra egyaránt, mérgében még havat is alig akart hozni, pedig mennyire kell a hótakaró a búzaföldekre, tartaléknedvesség az ősztől alvó talajnak. A farsang, a vigalmak ideje, ha akarjuk, ha nem, beköszönt. A sepsikőröspatakiak emlékezéssel, már régebb felújított farsangi szokással nyitnak.
„Farsang idején vagyunk – írja levelében Szigyártó András esemény- és falukrónikás, a községközpont tűzoltócsapatának tagja. – Önkéntes tűzoltókként készülünk a hagyományos utcai kivonulásra, tanakodunk, mikor is lenne alkalmas erre az idő, hiszen akkor igazi a farsang, ha hó takarja a tájat. Latolgatjuk, lehet-e évfordulóra emlékezni farsangi hangulatban, hiszen éppen egy éve annak, hogy január 21-én elhunyt kedves öreg parancsnokunk, Váncsa György, Tati, vagyis Gyuri bácsi. Hiányoznak biztató szavai, szigorú, de vigyázatos parancsai, gondoskodása, hogy minden háznál legyen egy-egy szószóló. Idén is kivonulunk, ugyanis ő kezdeményezte a farsangolást 1978-ban, és azóta faluhagyománnyá vált. Gyuri bácsi neve bekerült Sepsikőröspatak község aranykönyvébe és a háromszéki önkéntes tűzoltómozgalom történetébe. Ezért nem találjuk kirívónak, ha megismételjük a tavalyi tiszteletadást, körülálljuk maszkákkal a sírját és kegyelettel hajtunk fejet parancsnokunk emléke előtt. 2015-től az önkéntes tűzoltóversenyek sportszerűség-díját az ő neve fémjelzi. Még farsangi kivonulásunk alkalmával is emlékezünk szavaira: Mindent szeretetből tegyetek, legyen ez a tanulság számotokra!”.
