A kisinyovi parlament tavaly októberben vonta meg a bizalmat Valeriu Strelet európai elkötelezettségű kormányától, és – bár az uniós integrációt támogató erők elvileg többségben vannak – az eddigi kormányalakítási kísérletek nem jártak sikerrel. Romániát és NATO-szövetségeseit az aggasztja, hogy amennyiben január végéig nem lesz új kormánya Moldovának, előrehozott választásokat kell kiírni, ami az oroszbarát erőknek kedvez.
Nuland – aki évente felkereste Romániát az utóbbi időben – korábbi látogatásainak kiemelt témájáról, a korrupcióellenes harcról is beszélt az államfővel, és elismeréssel szólt az elért eredményekről. A közlemény szerint áttekintették az EU keleti szomszédságában kialakult helyzetet, a térség biztonságát veszélyeztető ukrajnai és migrációs válságot is.
Nuland délelőtt a bukaresti külügyminisztériumban Daniel Ioniţa külügyi államtitkárral találkozott, akivel egyetértettek abban, hogy a két ország közötti stratégiai partnerséget a politikai és katonai együttműködésen túl gazdasági – elsősorban energetikai – projektek terén kell fejleszteni. Ioniţa méltatta az Egyesült Államok szerepvállalását az európai biztonság és stabilitás, a NATO keleti szárnya erősítésében, Nuland elismeréssel szólt arról, hogy Románia aktív tagja a NATO-nak, és részt vesz a NATO keleti és déli szárnyán jelentkező fenyegetések elhárításában.
Victoria Nulandot Mihnea Moțoc védelmi miniszter is fogadta, akivel a régió biztonsági helyzetéről tárgyaltak. Moțoc felidézte, hogy tavaly a NATO két, Romániával kapcsolatos célkitűzése is megvalósult: megkezdte működését a NATO gyorsreagálású erői számára létrehozott integrációs egység, és elkezdődött a NATO bukaresti hadosztály-parancsnokságának kialakítása is. Ezek mellett Románia befogadta az amerikai rakétavédelmi rendszert is, melynek első szárazföldi bázisa decemberben vált műszakilag működőképessé a Caracal melletti Deveselun.