A nemzetpolitikai államtitkár szerint a szlovéniai magyarság, bár létszámát tekintve az egyik legkisebb, de napjainkban az egyik legerősebb magyar nemzeti közösség. Potápi Árpád János az Érdekérvényesítés és nemzetiségi önkormányzatok Muravidéken címmel tegnap Budapesten rendezett konferencián emlékeztetett arra, hogy pénteken kormányzati csúcstalálkozót tartanak Szlovéniában.
Értékelése szerint a szlovéniai magyarság az egyik legkisebb nemzetrész, de az egyik legszervezettebb, legcéltudatosabb és legerősebb nemzeti közösség. A kihívások között említette, hogy Muravidék Szlovénia gazdaságilag legkevésbé fejlődő területe, ahol az országos átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya.
Varga Péter, a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársa felidézte Szlovénia 1991-es függetlenségének kikiáltását. Rámutatott: már ekkor kimondták az alkotmányban az olasz és magyar közösség jogainak biztosítását, s az országban létszámtól függetlenül biztosítják a hivatalos nyelv használatát, a nemzetiségi jogokat, tehát a nyelvhasználat kérdése jogi szinten rendezett. Kitért arra is: az önkormányzatok hatáskörüket tekintve nagyfokú autonómiát élveznek Szlovéniában.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a muravidéki magyarság érdekvédelmi szervezete negyvenéves, és modellértékű kisebbségvédelmi rendszerként tekintenek rá. Göncz László történész, kisebbségkutató rámutatott: Szlovénián belül ők a nagyobb nemzeti közösség az olasz előtt. A szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője elmondta: a kisebbségvédelem színvonala az európai szintet mindenképpen meghaladja, de hibát követnének el, ha itt megállnának. Ezt a magas színvonalú kisebbségvédelmet ugyanis a gyakorlatban nem tudják megvalósítani, a számonkérés, az ellenőrzés mechanizmusai nincsenek beépítve, nem működnek – közölte. Ebben reményei szerint a közeljövőben tárgyalandó nemzetiségi törvényben előrelépést tudnak majd elérni.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy azt tapasztalják, közösségükről kevés az információ, és téves képet festenek róluk. Lendva alpolgármestere szintén azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelem gyakorlati megvalósítása kívánnivalót hagy maga után. Ennek ellenére a magyar közösség meg tudott maradni a kétnyelvű területeken, bár a 60-as, 70-es években azt jósolták, hogy az ezredfordulóra eltűnnek. Az elnök 10–12 ezerre tette azoknak a számát, akik napjainkban valamilyen szinten kötődnek a magyarsághoz. A kulturális intézmények finanszírozásával elégedettek lehetnek, de iskolájuk nincs, és a túléléshez nagyon fontos munkahelyeket teremteni – jegyezte meg Horváth Ferenc.
