A diplomata a helyszínen, az említett civil szervezet és a helyi vezetők – Kovács László, Előpatak polgármestere, Nicolae Cucu alpolgármester, Dúló Szilárd iskolaigazgató, Bokor Attila roma oktatásért felelős tanfelügyelő, a helyben tanító pedagógusok – segítségével tájékozódott a helyi közösség gondjairól, majd rövid megbeszélést folytatott Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével. Látogatása során megtekintette az árapataki iskolát és óvodát, Hetén pedig két család viskójába is bement. A látogatásokat követő rövid kerekasztal-beszélgetés során kifejtette: meglepte őt a hetei gyermekek, családok meleg, nyitott viszonyulása, s bár igen nehéz körülmények között élnek, a találkozás lecke volt számára.
A találkozók utáni sajtónyilatkozatában a tavaly ősszel kinevezett nagykövet elmondta: szeretné minél jobban megismerni az országot, látogatása céljai közé tartozik, hogy megismerje az oktatási program eredményeit, ugyanakkor örül annak, hogy első alkalommal eljuthatott többségében magyarok lakta térségbe. Mint mondta, mindent megtesz azért, hogy a jövőben ellátogasson Románia és Erdély magyarok lakta vidékeire. Az amerikai és a román államfő megbízásából munkájához tartozik, hogy a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is elősegítse – fűzte hozzá. Újságírói kérdésre megerősítette: tervezi, hogy visszatér Erdélybe, februárban Kolozsvárra látogat, majd tavasszal-nyáron szeretne más, magyarok lakta vidékekre is eljutni. A Háromszék kérdésére, hogy a magyar kultúra napján kíván-e üzenetet megfogalmazni a magyaroknak, Hans Klemm azt mondta: nagykövetként megbízatása Románia egészére szól, és minden romániai közösséggel szeretné erősíteni a kapcsolatokat.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: a nagykövettel folytatott négyszemközti beszélgetése során ismertette a romániai magyarság jogainak helyzetét, szó esett amerikai befektetési lehetőségekről a régióban, ugyanakkor meg is hívta a diplomatát, hogy az év folyamán térjen majd vissza Székelyföldre. Ami a román kormány és az erdélyi, a székelyföldi magyarok helyzetét illeti, 2004 és 2007 – Románia NATO-, illetve európai uniós csatlakozása – után naponta visszalépéseket tapasztalunk nemzeti, közösségi jogaink terén. Mindez a gyakorlatban is megmutatkozik, mint példádul a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium vissza­államosítása vagy a kettős mérce alkalmazása jelképeink használatában. Egyedül Hargita és Kovászna megyének nincs joga használni zászlaját, minden más megyének szabad ezt, de ugyanez a helyzet közösségi jelképeinkkel is. Tamás Sándor elmondása szerint tájékoztatta az amerikai nagykövetet arról, hogy például Bukovinában hivatalosságok jelenlétében, ünnepélyes keretek között vonták fel a régió zászlaját, minket pedig üldöznek a székely zászló kitűzése miatt. Javaslatot tett arra, hogy az amerikai nagykövetség legyen a házigazdája egy kerekasztal-beszélgetésnek a székely és a román közösségek között azon modell szerint, amely tíz éven át működött amerikai felügyelet, a Project on Ethnic Relations égisze alatt, hiszen akkor találtak jó megoldásokat az etnikai kapcsolatok feszültségmente­sítésére.
Arra a kérdésre, hogy az autonómiaküzdelemről be­szél­tek-e, Tamás Sándor azt mondta: négyszemközti tárgyalásról lévén szó, több részletet nem mondhat, csak annyit közölt, hogy egyéni és közösségi jogokról esett szó.