A spanyol képviselő a luxembourgi Anne Brasseurt kétéves mandátumának lejárta után váltotta. Agramunt a negyedik spanyol képviselő, aki elfoglalja ezt a tisztséget, és a parlamenti közgyűlés 28. elnöke. Beiktatási beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közgyűlés is úgy látja: Európában a problémákat közösen kell megoldani. Agramunt a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban úgy vélte, ha le akarják győzni a terrorizmust, együtt kell működni a muzulmán közösséggel, ahelyett, hogy a gyűlölet és a gyanakvás karjaiba taszítanák őket. Emlékeztetett, hogy az eddig 9000 ember életét követelő kelet-ukrajnai konfliktus még megoldásra vár, és befagyott konfliktusok vannak mások mellett Moldova, Grúzia és Azerbajdzsán térségeiben. Figyelmeztetett, hogy a bal- és jobboldali populizmus előretörése, a nacionalizmus erősödése és a demokratikus értékek aláásása gyengíti az unió képességét a közös cselekvésre. Végül felszólított, hogy az általa felsorolt problémákra megoldást kell találni, mert Európa elvész, ha az államok megosztottak maradnak.
AZ EPTK-t az Európa Tanács Alapszabálya hozta létre, összetételében tükrözi a tagállamok főbb politikai irányvonalait. Az EPTK az európai együttműködés eszméjének Európa valamennyi demokratikus államára való kiterjesztése hajtóerejeként kívánja végezni munkáját.

A székely zászlóról
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) a szimbólumok használatának jelentőségére hívta fel a közgyűlés figyelmét. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az uniós Románia pénzbírsággal sújtotta és betiltotta az országa területén élő egyik kisebbség szimbólumának számító székely zászló használatát. A rendelkezés azt mutatja, hogy Románia olyan ország, amely látszólag az európai értékek mellett kötelezi el magát, de valójában nem tiszteli azokat – fogalmazott a képviselő. Azt javasolta a közgyűlésnek, kérje ki a Velencei Bizottság véleményét ezzel kapcsolatban, amely arra kötelezheti a román hatóságokat, hogy térjenek vissza a demokrácia útjára.