Dragan Covic kiemelte: országa már korábban is átadhatta volna a kérelmet, hiszen az az európai elkötelezettség bizonyítéka, ám a soros holland elnökség ezt az időpontot jelölte ki. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a tagjelölti státust már 2017-ben elnyerheti a balkáni állam. Az elnök kiemelte, hogy a kérelem átadását követően komoly reformokra lesz szükség Bosznia-Hercegovinában.
Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Amennyiben az EU elfogadja a kérelmet, a balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.
Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó.