A keresztény egység jegyében tartott imahét utolsó napján, hétfőn bejelentették, hogy Ferenc pápa október 31-én, a reformáció emléknapján a Svédországi Lundban közös istentisztelen vesz részt a lutheránusokkal. Az imahét megnyitója előtt Budapesten bemutatták A szembenállástól a közösségig címmel a reformáció 500. évfordulójára készített evangélikus-római katolikus párbeszéd-dokumentum magyar kiadását.
A pápa bocsánatot kért
A más keresztény egyházak tagjaival szembeni nem evangéliumi magatartásért Ferenc pápa bocsánatot kért hétfőn, a keresztény egységnek szentelt imahét utolsó napján a Szent Pál-bazilikában tartott imán.
„Mindenekelőtt bocsánatot kérünk megosztottságunk bűnéért, amely nyílt seb Krisztus testén. Róma püspökeként és a katolikus egyház pásztoraként irgalmasságért és megbocsátásért könyörgöm azért a nem az evangéliumi tanítást követő magatartásért, amelyet a katolikusok tanúsítottak más egyházak keresztényeivel szemben. Ezzel egy időben felszólítok minden katolikus fivért és nővért, hogy bocsássák meg, ha ma vagy a múltban sértést szenvedtek el más keresztényektől. Nem törölhetjük ki, ami történt, de nem akarjuk megengedni, hogy a múlt bűneinek terhe tovább torzítsa kapcsolatainkat” – mondotta a katolikus egyházfő, aki egyértelműen a más keresztény egyházakkal való múltbéli megosztottságra utalt, valamint az egyházakból való kizárásokra, kölcsönös üldözésekre. Luther Mártont a római pápa 1520-ban közösítette ki az egyházból.
Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint a pápa az október 31-i közös megemlékezéssel „nagyon fontos gesztust gyakorol a párbeszéd érdekében”. Martin Junge tiszteletes, a Lutheránus Világszövetség főtitkára azt hangsúlyozta: a katolikusok és lutheránusok megbékélésére törekedve az igazságért és a békéért is dolgoznak egy konfliktusok és erőszak sújtotta világban.
II. János Pál pápa 2000. március 12-én, az akkori szentévben kért bocsánatot. Szintén úgy fogalmazott, hogy a katolikus egyház magatartása nem egyezett az evangéliummal. Ferenc pápa 2013 októberében a Lutheránus Világszövetség tagjait a Vatikánban fogadva kölcsönös bocsánatot és egységet sürgetett.
A szembenállástól a közösségig
A kötet budapesti bemutatóján Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hangsúlyozta: a könyv tanúságot tesz arról a folyamatról, amely megindult az evangélikus és a katolikus egyház között, és immár komoly eredményeket tud felmutatni. Kiemelte: nem elég egymás megismerésére, az egységre is törekedni kell. „Az elmúlt öt évszázad egyházi történelmének megismerése egyúttal feltétele is az őszinte kapcsolatoknak és a testvérek közötti párbeszédnek” – tette hozzá. A magyar fordításhoz írt előszavában a bíboros úgy fogalmaz: „amilyen gyorsan végbemehet a kapcsolatok megszűnése, oly kitartó munkát jelent a kiengesztelődés előmozdítása Krisztus egy és egyetlen egyházában”.
Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának elnöke azt mondta: reményei szerint a reformáció 500. évfordulója 2017. október 31-én csak a kezdete lesz a folyamatnak; folytatni kell azt a párbeszédet, amelyet ötven évvel ezelőtt kezdett el a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke nagy előrelépésnek nevezte, hogy „a felek készek kritikusan és önkritikusan áttekinteni a reformáció eseményeit és benne Luther Márton működését”. Erényként emelte ki, hogy a dokumentum megfogalmazói „nem ébresztenek hamis illúziókat, nem biztatnak azzal, hogy a megkezdett közös út könnyű és gyors lesz, ugyanakkor bátran tanúskodnak arról, hogy ez az út járható”.
Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, a kötet egyik lektora úgy vélte, az 500 év történetét katolikus és evangélikus szempontból is bemutató kötet nagy előrelépés és példaadás a keresztény egység útján, hiszen bátran szembenéz az egyházak közötti megosztottsággal, és lehetővé teszi, hogy legyen bátorságunk kimondani és bevallani az egység ellen elkövetett bűnöket.
Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa, a kötet másik lektora azt emelte ki, hogy az evangélikusok és katolikusok a könyvben együtt mondják el mindkét oldal vívódásait. Rámutatott: az ilyen közös dokumentumok csak akkor készülhetnek el, ha hallgatnak azokról a kérdésekről, amelyeknek kibeszélésére még nincs lehetőség, amelyekben nincs teljes egyetértés. „E tény fölött nem szabad átsiklanunk, ugyanakkor nem szabad kudarcként sem felfognunk” – tette hozzá. (MTI)
