2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. A szennyeződés a Torna-patakon keresztül – a védőintézkedések következtében felhígulva – a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett. Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én tizenöt ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szep­tember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták.
A bíróságoknak 486 kártérítési polgári perben is dönteniük kellett, többségük érdemi befejezéssel zárult. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, addig több mint 155 millió forintot.
A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.
Megdöbbentőnek tartja a Fidesz–KDNP parlamenti frakciója a vörösiszapperben született felmentő ítéletet – közölte Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Azt mondta: elfogadhatatlannak tartjuk azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse. A kormánypártok természetesen tiszteletben tartják a független bíróságot – folytatta –, de azt akarják, hogy a magyar bíróságokon ne csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is legyen. Németh Szilárd arra kérte az illetékes hatóságot, hogy nyújtson be fellebbezést a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófa ügyében.
A Párbeszéd Magyarországért az ítéletből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar hatósági és szabályozási gyakorlat sem a környezeti balesetek megelőzésére, sem a felelősségi viszonyok tisztázására nem alkalmas. Jávor Benedek EP-képviselő szerint a valódi felelősök megtalálásához hiányzik a szándék, a valódi megoldás azonban a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységek átfogó európai szabályozása lenne.
Felháborítónak, megdöb­ben­tőnek és elképesztőnek nevezte a felmentő ítéletet a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke. Kepli Lajos úgy fogalmazott, a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság már évekkel ezelőtt bebizonyította jelentésében: a Mal Zrt. vezetőit egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ekkora mennyiségű lúg volt a tározóban. A politikus azt mondta: nincs a világon ország, ahol ilyen katasztrófának ne lenne felelőse.
Az LMP szerint az ügy ismételten nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar jogrendszer nem alkalmas a környezeti katasztrófák megelőzésére és kezelésére, ezért a párt szabályozás-változást és az okozott kárral szinkronban lévő felelősségre vonást sürget.