A kora tavasz egyik legfontosabb növényvédelmi teendője a lemosó permetezés, amelyet évente érdemes megismételni. Legfontosabb célja, hogy a gyümölcsfákon, a bogyósok bokrain és a szőlőtőkéken a vázágakon, a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén megtapadt kórokozó gombák szaporítóképleteit elpusztítsuk, valamint ritkítsuk a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetűtojások, molyok) áttelelő alakjait.
Lemosó permetezéssel főleg a gyümölcsfákat kell védeni, de ne maradjanak ki a szőlőtőkék, a köszméte- és a ribiszkebokrok, valamint a málnatövek se. Kora tavasszal a kártevők természetes ellenségei még a telelőhelyeken vannak, ezért az ebben az időszakban elvégzett permetezéssel azokat is jobban megkíméljük.
Tél végén, a hidegek elmúlta után, a metszést, a fatisztogatási és faápolási munkákat befejezve kell hozzáfognunk a gyümölcsfák lemosó permetezéséhez. A kívánt hatás eléréséhez a permetezést fagymentes, szélcsendes időben végezzük, amikor napközben a levegő hőmérséklete eléri az 5 Celsius-fokot. A permetlével ne takarékoskodjunk, nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen permetezzünk úgy, hogy a törzseket és az ágakat egyenletesen fedje.
A gyümölcsfák téli metszése, illetve a mechanikai növényvédelmi munkák során mindenképpen távolítsuk el a sérült, letört vagy különféle károsítókkal (monília, tűzelhalás, vértetű, pajzstetvek) erősen fertőzött, száradó vesszőket, ágrészeket. A beteg részekkel együtt az egészséges részből is vágjunk le kb. 8–10 centis darabot. A sebfelületeket az ökológiai gazdálkodásban is használható fasebkezelők valamelyikével zárjuk le, a levágott, beteg növényi részeket pedig minél előbb égessük el. A törzsön, vázágakon lévő rákos és mézgás sebeket éles késsel, kacorral az egészséges részig vágjuk ki, majd azokat is kenjük be sebkezelővel. A vértetű-kolóniákat viaszos „vatta” védi. A kártevő sebzéseken keresztül fertőzi az almafákat.
Metszéskor munkaeszközeinket (metszőolló, ágfűrész, kacor) legalább fánként fertőtlenítsük – pl. 70 százalékos alkoholban – a fertőzések (pl. a kajszi gutaütése) továbbterjesztésének elkerülése céljából. A téli munkák során ne felejtsük eltávolítani az almafák körül előtörő sarjakat se, mert ezzel pl. a vértetű (Eriosoma lanigerum) áttelelő, gyökérlakó alakjait gyéríthetjük eredményesen. Metszéskor feltétlenül keressük meg és távolítsuk el a gyűrűspille egyéves vesszőkön spirálisan elhelyezett, akár több száz tojást tartalmazó szürke tojáscsomóit is. Nehezen vehetőek észre, mert kéregszínűek. Gyapjaslepke-kártétel esetén az áttelelést szolgáló tojáscsomókat a törzsről, ágakról, falról még a tél folyamán kaparjuk le és pusztítsuk el.
A gyümölcsfák lemosása mellett ne feledkezzünk meg a talajra hullott beteg, fertőzött levelek megsemmisítéséről se. A leveleket forgassuk be, jó mélyen ássuk a talajba, hogy a bennük lévő kórokozók elpusztuljanak. Amennyiben erre nincs lehetőség, a leveleket össze kell gyűjteni és elégetni.
Miért fontos a lemosó permetezés?
Ezzel az eljárással még a rügyfakadás előtt lehetőség nyílik a gyümölcsfákon (pl. a fák törzsén, vázágain, vesszőin, illetve annak kérgén és kéregrepedéseiben, a rügyek felületén vagy azok környékén) megtapadó és ott telelő kórokozók (pl. monília, varasodás, levélfodrosodás, levéllyukacsosodás) szaporítóképletei, illetve a rovar- és az atkakártevők (pl. levéltetvek tojásai, pajzstetvek, takácsatkák kifejlett egyedei és tojásai) telelő alakjai egy részének elpusztítására.
A gondosan és idejében elvégzett lemosó permetezés jelentősen növeli a tenyészidőszakban végzett egyéb (agrotechnikai, kémiai) kezelések hatékonyságát, azonban egy megkésett permetezés a fakadásnak induló fiatal leveleken perzselési tüneteket okozhat. A lemosó permetezés elvégzésekor figyeljünk még a következő szempontokra is: a begyűjtött növényi minták alapján feltétlenül győződjünk meg a kártevők faji összetételéről (némi előtanulmány szükséges), illetve az egyedsűrűségükről (ehhez használjunk nagyítót!). Ez segít kiválasztani a megfelelő lemosó permetezőszert. Nagyon fontos a kezelés jó időzítése, ezért ügyeljünk arra, hogy a lemosó permetezés a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban történjen, mert a telelőhelyekről fokozatosan előjövő kártevők, illetve az éledő kórokozók ilyenkor a legérzékenyebbek a növényvédő szerekre, és könnyebben elpusztíthatók.
Ügyeljünk a kivitelezés minőségére is, mert a lemosó permetezőszerek mindegyike kontakthatású, ezért a megfelelő hatás eléréséhez a károsítókat tökéletesen be kell fedni. Azt is figyelembe kell venni, hogy sok fertőzött gyümölcs- és levélmaradvány lehet a fák alatt is, ezért a permetléből ezekre is jusson. (a Biokontroll.hu nyomán)
(folytatjuk)