Közzétette tegnap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni. David Cameron brit miniszterelnök szerint igen jelentős módosításokat tartalmaz a javaslatcsomag, a kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának vezetői és más EU-ellenes csoportok képviselői szerint ugyanakkor Cameronnak gyakorlatilag semmit sem sikerült kijárnia Brüsszelben az általa igényelt reformok közül.
A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a „vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét. Ezt azonban – a javaslat jelenlegi formája alapján – jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljesen London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni.
A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ. A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése.
Engedett Tusk
Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által tegnap ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeli EU-szerződésekben is.
Cameron a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában. A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot.
A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének egységes fellépésére lenne szükség.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által tegnap Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.