Szükség van a külhoni magyarok szülőföldön maradását támogató magyarországi kormányprogramokra, e tekintetben pedig nem történt annyi előrelépés, amennyit vártunk – jelezte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen az RMDSZ által kezdeményezett városi konzultáció eredményeinek egy részét ismertették. A konzultáció során négy háromszéki városban – Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Kézdivásárhelyen és Kovásznán – több mint tízezer személyt kérdeztek két témakörben: a könnyített honosításról, illetve települése helyzetéről.
Az eredményeket Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke, Antal Árpád városi elnök, Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus ismertette. Hangsúlyozták: a felmérés nem reprezentatív, az adatok ennek ellenére beszédesek, hiszen sokan válaszoltak a kérdezőbiztosoknak: Sepsiszentgyörgyön közel hatezer, Kézdivásárhelyen több mint kétezer, Baróton több mint ezer, Kovásznán pedig közel ezer személy véleményét kérték ki.
A két fő téma kapcsán elmondható: mind a négy városban abszolút többségben vannak azok, akik szerint településük jó irányba fejlődött az elmúlt három évben, és azok is, akik igényelték és már megkapták vagy hamarosan megkapják a magyar állampolgárságot – összegzett Tamás Sándor.
A magyar állampolgárságot a válaszadók 42 százaléka már megkapta, 3,6 százalékuk igényelte, de még nem kapta meg, 7,8 százalékuk pedig a következő egy évben fogja igényelni. 26 százalék azok aránya, akiknek nem áll szándékában élni a könnyített honosítás lehetőségével. Települések szerinti lebontásban Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy áll a legjobban – 55–57 százalékkal –, Barót a legrosszabbul, mintegy 39 százalékkal. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a fiatalok körében jóval nagyobb az igénylők aránya. A magyar állampolgárságot igénylők elsöprő többsége (88 százalék) magyarságát, azaz nemzeti identitását jelölte meg a legfontosabb tényezőnek a könnyített honosítás igénylésében. 30 százaléknyian mondták azt, hogy külföldi – nem magyarországi – utazás megkönnyítése céljából kérték a magyar állampolgárságot, 10 százalék körüli azok aránya, akik magyarországi egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából, illetve külföldi, nem magyarországi munkavállalás céljából.
Támogatást a külhoniaknak
Az adatok kapcsán Antal Árpád felidézte: a könnyített honosítási eljárást bevezetésekor is üdvözölték, de felhívták a figyelmet arra, hogy azt a szülőföldön maradást támogató kormányprogramoknak kell kísérniük. E tekintetben pedig nem történt olyan léptékű előrelépés, mint amilyent elvártak. „Nagyobb erőfeszítésre lenne szükség, hiszen az az érdekünk, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén boldoguljon. Konkrét javaslatokat is megfogalmaztak ilyen téren – erősítette meg a Háromszék kérdésére –, az egyik ilyen a magyarországi kis- és középvállalkozások hitelezését támogató növekedési hitelprogram kiterjesztése volt olyan nem magyarországi cégekre is, amelyek tulajdonosi struktúrájában vannak magyar állampolgárok.” Meglátása szerint ez nagy segítség volna a vállalkozóknak. A javaslatot bemutatták, pozitívan fogadták, de előrelépés nem történt. Ugyancsak elemzik a Magyarországon most bevezetendő, gyermekvállalást ösztönző családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) határokon túli kiterjesztésének lehetőségét is, egész Kelet- és Közép-Európára jellemző gond ugyanis, hogy a fiatalok külföldre vándorlásának egyik fő oka a saját lakás hiánya.
Több munkalehetőséget
Pozitívan értékelik a városlakók településük fejlődését az elmúlt három évben – legalábbis a városi konzultáció eredményei szerint. Sepsiszentgyörgyön a közel hatezer válaszadó 88 százaléka úgy látja, jó irányba fejlődött a város az elmúlt három évben. Nem sokkal elégedetlenebbek a kovásznaiak – négyötödük vélekedik hasonlóképpen. Kézdivásárhelyen 60 százalék azok aránya, akik pozitív elmozdulást látnak, Baróton 59 százalék. Mind a négy háromszéki városban a munkalehetőségekkel a leginkább elégedetlenek az ott élők: Baróton a megkérdezettek 93 százaléka, de a négy város közül a legjobban álló Sepsiszentgyörgyön is 74 százalék ez az arány. Az elégedetlenségek rangsorában a második helyen az egészségügyi szolgáltatások állnak, majd a befektetések mértéke következik. A sorban az utolsó helyeken szerepelnek a sportolási lehetőségek és a kulturális tevékenységek – ezekkel tehát nagyjából elégedettek a lakosok, de a köztisztaság, közszolgáltatások tekintetében sem rossz a helyzet. Szinte minden kategóriában Sepsiszentgyörgyön a legkisebb az elégedetlenség (itt a parkolási lehetőségekkel, a közlekedési renddel vannak gondok a válaszadók jelentős rétege szerint), a másik véglet Barót, az erdővidéki városban számos kategóriában 50 százaléknál nagyobb az elégedetlenek aránya. Ennek megfelelőek a polgármesterek és az önkormányzat munkájával való elégedettségi arányok: Sepsiszentgyörgyön a válaszadók 84 százaléka elégedett Antal Árpád tevékenységével, a legrosszabbul Kézdivásárhely elöljárója áll, munkájával 57 százaléknyian elégedettek.
Akárcsak az elégedetlenségi rangsorban, a legfőbb teendők listáján is a megélhetési, szociális problémák szerepelnek az első helyeken. A munkahelyteremtést jelölte meg a legfőbb teendőnek a válaszadók 52,9 százaléka, következik az egészségügyi ellátás javítása és a nyugdíjak, fizetések emelése (mintegy 34 százalék). A listán következik a korrupció megfékezése (13,4 százalék), illetve az autonómia megvalósítása (12,6 százalék). A nemzeti identitással kapcsolatos kérdések egyébként mindig a megélhetési problémák után következnek a felmérésekben – figyelmeztettek a szociológusok.
