TERJESZKEDNEK A MULTIK. A multik terjeszkedése lassan felszámolja a hagyományos kiskereskedelmet. A szupermarketek száma már 1700 körül jár Romániában, Erdélyben Profiból van a legtöbb. Az elmúlt nyolc évben mintegy 20 ezer kisbolt tűnt el a hazai kereskedelemből. Az Euromonitor piackutató cég adatai szerint 2008-ban még több mint 73 ezer, javarészt élelmiszert forgalmazó bolt működött az országban, melyek együttes forgalma 41,3 milliárd lej volt.
A tavalyi év végére számuk 54 ezerre, forgalmuk pedig 33 milliárd lejre csökkent. A hagyományos kiskereskedelem legrosszabb évei 2009 és 2011 voltak, mikor mintegy 3500 üzlet húzta le végleg a rolót. Az említett időszakban a hipermarketek, szupermarketek, cash & carry- és diszkontáruházak száma megnégyszereződött, jelenleg évente 150–200 új egységet nyitnak, piaci részesedésük pedig meghaladja az 50 százalékot. Nemzetközi összehasonlításban ez még alacsonynak számít, Magyarországon a vásárlók pénzük 73 százalékát hagyják áruházláncoknál, Lengyelországban és Csehországban pedig még magasabb ez az arány, 78, illetve 82 százalék. Németországban az áruházak bonyolítják a teljes kereskedelmi forgalom 85 százalékát. (Maszol)
MEGVÉDENÉK A BÜKK-ERDŐT. A Kolozsvárhoz tartozó Bükk-erdőben tervezett építkezések megakadályozásáért áll ki a Fenntarthatóan Szervezett Társadalom nevű civil kezdeményező csoport, amely a héten aláírásgyűjtésbe kezdett a zöldövezet megőrzése érdekében. A szervezet tiltakozását az váltotta ki, hogy a kolozsvári önkormányzat egyes tagjainak kezdeményezésére a mai tanácsülésen úgy módosítanák az általános városrendezési tervet, hogy az lehetővé tegye lakóházak építését a Bükk-erdőben, beleértve a természetvédelmi területeket is. Adrian Dohotaru, a civilek képviselője elmondta: a hétfőn indított online petíciót a mai tanácsülésen átadják a városháza képviselőinek, és megpróbálják meggyőzni a képviselő-testületet, hogy mondjon le a módosításról. Dohotaru hangsúlyozta, rendkívül negatív következményekkel jár majd, ha a tanács mégis jóváhagyja a tervet. Mint utóbb kiderült, a módosító javaslat nem fog napirendre kerülni a mai tanácsülésen, de a tanács meghallgatja azoknak a telektulajdonosoknak a panaszát, akik építkezni szeretnének az erdőben. (Krónika)
MAGYAR TÉMÁJÚ FILMBEN IS JÁTSZANA. Az izraeli mozik február 11-től vetítik a Saul fiát, amely 450 fős díszbemutatóval ünnepelte premierjét Tel-Avivban. Röhrig Géza, az alkotás főszereplője az MTI-nek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy a filmnek más a fénytörése Izraelben, ahol csak napjainkban vált lehetségessé bemutatni egy efféle alkotást. Röhrig héberül mondott bevezetőt, majd a film után héberül és angolul egy órán át válaszolt kérdésekre, kulisszatitkokba is beavatva az érdeklődőket. Többek között arról is beszélt, nem igaz, hogy csak egy zsidó témájú magyar alkotásra vevő a nagyvilág. „A doni tragédiáról vagy Trianonról nemcsak hogy lehetne, de kellene is már egy nagy erejű művészfilmet készíteni” – mondta. „Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – tette hozzá. Mint elmondta, a Saul fia attól egyetemes, hogy nagyon zsidó. „Csak abban tudunk mélyre ásni, amit ismerünk, amit élünk. Tolsztoj mélyen orosz volt, Balzac mélyen francia. Intenzív egyetemességhez csak intenzív partikularitáson át vezet út. Csak akkor lehet jó egy a marosvásárhelyi fekete márciusról vagy egy Isonzónál megölt századról szóló film, ha azt minden kompromisszum nélkül olyanok készítik, akiknek ez valóban a legeslegdrágább ügyük” – nyilatkozta. (Transindex)
