A kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára, arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozva, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen – közölte tegnap a bukaresti művelődési tárca.
Az indoklás szerint Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat, és az előterjesztés szerint példátlanul gazdag, mindmáig fennmaradt tárgyi emlékei méltóak a világörökségi védelemre. Mint ismeretes, Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint tizenöt éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt szeretne kitermelni. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek a környezetvédők és civilek, aminek hatására a román parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.
