Hatvan százalékkal visszaesik az elkövetkező öt évben azok aránya, akik ingatlanhitelt tudnak felvenni, mivel tíz ügyfélből egy engedhet meg magának 30 százalékos önrészt, amit a hitelcseréről szóló törvény jelenlegi formában történő elfogadása nyomán kérnének – derül ki a Román Nemzeti Bank (RNB) elemzéséből. Meglátásukban ugyanakkor a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben, ugyanis szerintük az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget és kamatot.
Az RNB elemzői szerint a jogszabály elfogadása a jelenlegi formában jelentősen torzítaná az ingatlanpiacot is, hiszen csak keveseknek lesz meg a szükséges készpénzük, vagy kaphatnak ingatlanhitelt, hogy élni tudjanak a lehetőséggel, hogy alacsonyabb áron ingatlant tudjanak vásárolni. Eközben az albérletek számottevő drágulását vizionálják, és olyan körülmények között, hogy a kereslet meghaladhatja majd a kínálatot, a kiadó ingatlanokat sem fogják felújítani. Figyelembe véve azt is, hogy az Első otthon keretében átlagosan 34 évesen vesznek fel a fiatalok első alkalommal ingatlanhitelt, ha nyolc évvel megnyúlik az előleg előteremtéséhez szükséges idő, akkor 42 éves korig tolódik ki a saját lakásba költözés. „Mindez oda vezet, hogy sok fiatal előrehaladott koráig a szülőkkel fog élni, vagy rossz körülmények között (kevés tér, alacsony színvonal) lesz kénytelen meghúzni magát, aminek szociális és demográfiai szempontból egyaránt számos negatív következménye lehet” – hívják fel a figyelmet a pénzintézet elemzői.
A törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői.
Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcseretörvényt a parlament elé újragondolásra, mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozhat.
A jogszabálytervezetről múlt kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra. A banki munkáltatók egyesületének képviselői viszont azt állítják, a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.
