Február 11-én a Ganésa, a Korzó Irish Pub, a Sugás, Tribel, Kolcza, valamint a Park vendéglő várja kedvezményes ajánlattal a sepsiszentgyörgyieket. Amint az a tegnapi tájékoztatón kiderült, a vendéglők ajánlatai különbözőek, így például a Sugás vendéglőben 29 lej ellenében – amit beugróként kérnek el – svédasztalról lehet válogatni. A Ganésa – a hely sajátosságának megfelelően – ez alkalommal is távol-keleti étkeket kínál fél áron a betérőknek, míg az Irish Pub ír különlegességekkel csábítja a vendégeket, szintén ötven százalékkal olcsóbban. A Kolcza ugyancsak a fél árat alkalmazza csütörtökön, náluk az á la carte kínálatra érvényes a kedvezmény, de a Park vendéglőben is fél áron lehet vacsorázni, úgyszintén a Tribel vendéglőben, ahol a pizzára és a salátákra is érvényes az árcsökkentés.
Kovács István, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóipari Egységek Szövetségének elnöke reményét fejezte ki, hogy idén sikerül bevonzani az embereket az éttermekbe, egy ideje ugyanis jellemző, hogy sokan inkább a házhoz rendelést választják, vélhetőleg kényelmi megfontolások miatt. A Falánk Csütörtök egyik célja – a vendéglátók népszerűsítése mellett, hogy ösztönözze a kimozdulást otthonról, éppen ezért a kedvezmények nem érvényesek a házhoz szállítás esetén – magyarázta az elnök. Kovács István elmondta továbbá, az előző években már meghonosodott gyakorlattal idén is élnek, maguk a vendéglátók is felkeresik valamelyik másik vendéglőt, egymást is értékelve, ami a szolgáltatásokat illeti. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az esetleges érdeklődők ne gyorsbüfészerű szolgáltatásra számítsanak, inkább egy nyugodt vacsorára készüljenek. Fontos továbbá, hogy a kedvezmények ez alkalommal sem vonatkoznak az italokra. Szóba került az akció kiterjesztése más termékekre, de valójában az egész alkalom inkább az ételekre koncentrál, így ők is ehhez alkalmazkodnak.
A tájékoztatón szó esett a szakemberhiányról, valamint a gasztronómiai igények változásáról is. Előbbi kapcsán a vendéglők tulajdonosai a kitanításos módszerre esküsznek. Kiemelkedő szakácsokat, pincéreket találni nehéz, illetve komoly anyagi áldozatot is jelent. Többen elismerték továbbá, hogy az elvándorlás elég nagy mértékben érinti ezt az iparágat is, de valamelyest még kompenzálni képesek a kineveléssel, bár ebben elég komoly akadály, hogy több helyről is hallani: inkább külföldön érdemes a tudást elsajátítani. A gond az, hogy aki egyszer elment tanulni, általában nem tér vissza.
Ami a gasztronómiai elvárásokat, illetve a vendéglői kultúrát illeti, Kovács István úgy vélekedett: a Sepsiszentgyörgyre látogatók körében megfigyelték, hogy a székely sajátosságok, a székely konyha teret hódított, egyre többen ezt az ízvilágot keresik. Emellett – valószínűleg amiatt, hogy sokak számára ma már elérhetőek a külföldi nyaralások – az ételkülönlegességekkel kapcsolatosan is nagyobb a bizalom, illetve nőtt az igényesség a háromszékiek körében. Ez kimondottan igaz a távol-keleti étkekre, amelyeket azért valamelyest „európaibbá” kell tenni, így például a hagyományos fűszerezésen enyhíteni kell.