El kell távolítani a csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és székely zászlót, illetve a város lobogóját – döntött első fokon a Hargita Megyei Törvényszék abban a perben, amelyet a Dan Tanasă vezette egyesület indított még tavaly augusztusban Csíkszereda polgármestere ellen.
A törvényszék megállapítása szerint is törvénytelen más zászlók elhelyezése a román zászló mellé a polgármesteri hivatalban, ezért ezeket el kell távolítani. Mivel az Európai Tanács csillagos lobogója nem számít szabálysértőnek, a tiltás a tanácsteremben található magyar, székely, illetve a városzászlóra vonatkozik. A törvényszék ugyanakkor elutasította a Méltóságért Európában Polgári Egyesület másik kérését, miszerint minden, a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó intézmény összes terméből, helyiségéből távolítsák el a vitatott zászlókat. A végzés szerint az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést 15 napon belül szintén a törvényszékre lehet benyújtani – ezzel a lehetőséggel minden bizonnyal nemcsak a polgármesteri tisztség gyakorlásával megbízott Antal Attila alpolgármester, hanem a felperes egyesület is élni fog. (Krónika)
ELŐVÁLASZTÁSI SZÍNJÁTÉK SZÉKELYUDVARHELYEN. Csak RMDSZ-tagok voksolhatnak a székelyudvarhelyi előválasztáson – döntött az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete. Bunta Levente polgármester előterjesztésére a városi szervezet elfogadott még néhány, az udvarhelyszéki szervezet által lefektetett szabályzatnak ellentmondó javaslatot, többek közt az előválasztásra való jelentkezési határidő kitolását február 13-ról március 11-re. Bíró Barna Botond, az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke kijelentette, ahogy megkapják a városi küldöttgyűlés határozatát, azonnal érvénytelenítik. „Nem változtatunk sem a procedúrán, sem a határidőkön, sem a módozaton” – jelentette ki Bíró. (Székelyhon)
FORRADAlMÁROK ÉS „FORRADALMÁROK”. Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik többféle kedvezményre és juttatásra feljogosító, úgynevezett forradalmár-igazolványt váltottak ki, vélhetően törvénytelenül, hiszen semmilyen valós érdemük nincs a több mint húsz évvel ezelőtti rendszerváltozással kapcsolatban. 2011-ben a Boc-kormány valamelyest szigorított a törvényen, és 12 ezer „kiemelkedő” forradalmárt fosztott meg havi több mint 2000 lejes juttatásától. A kormány ellenőrző testülete 2015-ben megvizsgálta az 1990 és 2014 között kibocsátott forradalmár-igazolványokat, jelentésükből kiderül, hogy olyan személy is kapott igazolványt, aki 1989-ben, ötéves gyerekként a nagymamája karjában ülve sebesült meg Craiova központjában, amikor a megijedt tömeg tülekedni kezdett. Ennek ellenére 1997-ben a „forradalom harcosa” igazolvány birtokosa lett, és azóta is folyósítják számára az ezzel járó pénzt. Az ellenőrző testület felfedezett olyan személyeket, akik már rég meghaltak, de az állam továbbra is folyósítja juttatásaikat. Vagy volt olyan eset, hogy a 2005-ben elhunyt férfi özvegye kijárta: házastársát nyilvánítsák a forradalom mártírjának, és kaphassa meg özvegyként a juttatásokat, holott a férje halálának semmi köze nem volt a forradalomban szerzett sérüléseihez. (Maszol)
