Az interjúban kiemelt hangsúlyt kapott a magyar–román viszony kérdése. Vona Gábor úgy vélte, sok jele van annak, hogy a nagyhatalmak elmélyítik, kiélesítik a magyarok és románok közötti konfliktusokat, és szerinte nagyon észnél kell lennie mind a magyar, mind a román külpolitikának, hogy ne legyenek nagyobb konfliktusok. A Jobbik azért szorgalmazta a budapesti román nagykövet meghallgatását az Országgyűlés külügyi vagy nemzeti összetartozás bizottságában, mert „ijesztőek” azok a megfélemlítő román hatósági intézkedések, amelyek Székelyföldön történtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tisztségviselői vagy magyar zenekarok koncertjei ellen. Arra a riporteri kérdésre, hogy szerinte a román hatóságok amerikai „megrendelést” hajtanak-e végre ezekkel az akciókkal, Vona azt mondta, ezt bizonyítékok híján nem állíthatja, de kizárni sem lehet egy ilyen forgatókönyvet, amelyet a budapesti román nagykövet tisztázhatott volna, ám a diplomata sajnálatos módon nem tett eleget a meghívásnak. „Nem akarok találgatni, de van bennem egy félelem, hogy ez is az orosz–amerikai háborúnak valamiféle előjátéka. Nekem mintha úgy tűnne, hogy különféle nagyhatalmi érdekek elkezdték azt az előzetes küzdelmet, amelytől én nagyon tartok. Nagyon tartok attól, hogy Amerika és Oroszország nem lesz képes konfliktusát kezelni. Úgy érzem, ami Erdélyben történik, az nem a magyarokról és a románokról szól elsősorban, hanem az amerikai–orosz nagyhatalmi küzdelemről” – vélekedett. Szerinte az erdélyi magyarok sokszor a hullámzó magyar–román viszony áldozatai. A Jobbik autonómiapárti, úgy gondolja, hogy az erdélyi, különösen a székelyföldi magyarságnak az önrendelkezést meg kellene adni, mert ez előfeltétele a történelmi megegyezésnek, ami nélkül a nagyhatalmak ki tudják játszani a magyarokat és a románokat egymás ellen. „Vagy közösen leszünk képesek a jövővel felvenni a versenyt, vagy együtt fogunk elbukni.” A riporter azzal a Vona Gábornak tulajdonított kijelentéssel szembesítette a pártelnököt, miszerint „nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen: ha a magyar érdek csak konfliktusok vállalásával érvényesíthető, akkor a konfliktust is vállalni kell”. Arra a kérdésre, hogy a Jobbik háborúban gondolkodik-e Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása érdekében, Vona Gábor azt mondta: a két kijelentés nem így és nem együtt hangzott el, mégis akkora botrány lett belőle, hogy majdnem kitiltották emiatt Romániából. Leszögezte: annak nincs realitása, sem aktualitása, hogy Magyarország visszacsatolja Erdélyt, de azt, hogy „minden magyar egy hazában éljen”, olyan érzelmi kérdésnek tekinti, amelyről – „ha egyszer ezt a történelem lehetővé teszi” – nem tud lemondani. A politika azonban egy racionális világ, és közös érdeke Magyarországnak és Romániának az etnikai ellentétek feloldása. „Semmiféle háborúra nem gondoltam, de ha viták vannak, akkor azt kulturált keretek között folytassuk le” – jelentette ki a Jobbik elnöke.

Diaconu: Újabb Trianon kell
Pártja honlapján közzétett állásfoglalásban reagált a szélsőséges Bogdan Diaconu Vona Gábor kijelentéseire – adta hírül a Transindex. A szélsőséges csapat szerint a magyar politikusok egyre arcátlanabbul nyilvánítanak véleményt Románia belügyeiről, és ha Vonának joga van alkotmánymódosítást kérni a területi autonómia bevezetésének érdekében, akkor Magyarország valószínűleg túl nagy országnak gondolja magát, és szükséges a kisebbé tétele. „Magyarország mindig is túl nagy és túl agresszív volt, és Trianon leckéje nem volt elég neki. Magyarországnak újabb Trianonra van szüksége, rá kell koppintani az orrára, és le kell csökkenteni a területét, hogy ne avatkozzon bele más országok dolgaiba” – írja.