Márciusban indul egy sor kiírás a jelenlegi hétéves uniós költségvetési ciklus vállalkozásokat érintő pályázataiból. A kolozsvári Goodwill Consulting tanácsadó és pályázatíró cég szakemberei ingyenes, magyar nyelvű tájékoztató körutat szerveztek Székelyföld néhány városában. A kézdivásárhelyi vállalkozói inkubátorházban zajlott bemutató után Bartis Botond regionális értékesítési igazgatót az új kiírások előnyeiről-hátrányairól, a már lezárult ciklus kiírásaihoz képest történt legfontosabb változásokról kérdeztük.
– Az előadáson is elhangzott, a legtöbb kiírás márciusban indul. Mennyire égett a gyertya a körmére annak, aki pályázni szeretne? Elkésett már az a vállalkozó, akinek eddig nem állt össze az elképzelése, netán a pályázati anyag?
– Nincs elkésve. Van néhány kiírás, elsősorban a kutatásfejlesztést, a versenyképesség növelését célzó operatív programban, amelyet február végén lezárnak, de ezek nem érintik a kisebb vállalkozásokat. Ellenben, akik a nagyon előnyös, önrész nélküli, a Regionális Operatív Program városi mikrovállalkozásokat támogató kiírásában (2.1) vagy a Nemzeti Vidékfejlesztési Program vidéki, de nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeket támogató kiírásában (6.2) kívánnak részt venni, azok nincsenek elkésve. Hiszen egy pályázat megírása, attól függően, hogy mekkora összeget akarnak lehívni, másfél-két hónapot vesz igénybe. Ám most már papírra kell tenni a tervet, felkeresni egy tanácsadó, pályázatíró céget, vagy nekilátni a dokumentáció összeállításának, hogy március végére, április elejére kész pályázatot nyújthassanak be. Hiszen csak így lehet bekerülni az első elbírálási körbe. A vidékfejlesztési pályázatok egyébként valószínű, októberig nyitva lesznek, tehát később is lehet indulni. Aki viszont pályázata eredményét még idén látni akarja, netán elkezdené megvalósítását, annak most kell lépnie. Annál is inkább, mert az új ciklusban a kis- és közepes vállalatok számára elkülönített összeg csaknem felére csökkent, hiszen míg 2007–2013 között 5,7 milliárd euró állt rendelkezésre, most hárommilliárdos keretösszeget hagytak jóvá Romániának, vagyis a strukturális alapok alig tíz százalékát.
– A második uniós költségvetési ciklus pályázatairól beszélünk. Melyek a legfontosabb változások a korábbi ciklushoz képest?
– Az első és a legfontosabb a mostani kiírások kifizetési rugalmassága, hiszen miközben a régi ciklusban, függetlenül a támogatás intenzitásától, a vállalkozónak teljes mértékben kellett finanszíroznia a beruházást, és visszaigénylési kérelemmel tudta lehívni a megfelelő pénzeket (utófinanszírozásos rendszer), most előre le lehet hívni akár ötven százalékban is az elnyert összegeket, sőt, bizonyos vidékfejlesztési pályázatoknál már előleget is küldenek. A másik lényeges változás a pontozásos rendszerben következett be. A korábbi ciklusban ahhoz, hogy biztos nyertes legyen a pályázat, tehát magas pontszámot érjen el, erőn felüli feltételek teljesítését vállalták fel a cégek. Márpedig nagyon nagy különbség van a sikeresen elbírált és a sikeresen megvalósítható pályázat között. Ezért fontos, hogy reális vállalások kerüljenek az üzleti tervekbe, mi pályázatíró cégként ilyeneket vállalunk, hiszen immár az elbírálás során nem kizárólag a legmagasabb pontszámmal rendelkező pályázatok a nyertesek.
– Mi a tapasztalatuk, az első ciklus tanulási ideje után nőtt a pályázási kedv, jobban ráhangolódtak az uniós pályázatokra a székelyföldi vállalkozók?
– Igen, határozottan állíthatom, hogy egyrészt jóval tájékozottabbak, hiszen ott vannak az előző ciklus tapasztalatai, másrészt nagyon sok a pozitív példa, így ha a szomszédnak vagy a partneremnek sikerült, akkor nekem is sikerülhet megközelítés érvényesül. Persze, vannak negatív példák is, erről is kell beszélni, hiszen voltak olyan pályázatok, hogy az uniós pénzt, az elnyert összeget vissza kellett fizetni. Nagyon fontos alapelv, hogy amennyiben a pályázók betartják azt, amit az üzleti tervben vállaltak, a megvalósítás ütemezésében vállaltakat is megvalósítják, akkor a terv sikerre van ítélve. Az uniós források ugyanis nem azért vannak, hogy tönkre menjenek a vállalkozások, hanem hogy segítsék a fejlesztésekben, de van egy keret, egy szabványrendszer, és annak teljes mértékben meg kell felelni. Fontos, hogy nemcsak a megvalósítás, hanem a monitorizálás időszakában is betartsuk ezeket az előírásokat.
– Mennyire lehet kiolvasni a pályázati rendszerből, hogy az uniónak ebben a ciklusban melyek a prioritásai, egyszerűbben fogalmazva, mire ad pénzt?
– Nekünk, pályázati tanácsadó és pályázatíró cégnek az is szerepünk, hogy ebben az összetett rendszerben eligazítást adjunk. Nos, a mostani ciklus prioritásai a gyártó-termelő vállalatok támogatása, a turizmusban tevékenykedő cégeket, illetve az innovatív, kutató-fejlesztő cégeket, cégcsoportokat, klasztereket részesítik előnyben.
– Mi az a kulcsmondat, amivel pályázásra biztatják a vállalkozásokat?
– Nagyon fontos, mi nem biztatjuk potenciális ügyfeleinket, hogy pályázzanak, mert ez mindig a pályázó ötlete, akarata, döntése kell hogy legyen. Amit el szoktunk mondani, az az, hogy amennyiben gyorsan meg kívánják valósítani a beruházást, mondjuk egy év alatt, akkor az uniós alapok nem a legmegfelelőbb finanszírozási forrás, sokkal hatékonyabb a rövid lejáratú bankhitel. Amennyiben elég, hogy a beruházás év végére induljon el, és mondjuk, leghamarabb a jövő évben valósuljon meg, akkor mindenképpen pályázni kell, mert az uniós alapok a legolcsóbb finanszírozási lehetőség. És az új ciklusban a legmegbízhatóbbnak is ígérkezik, jól tervezhető, hiszen – ahogy már említettem – létezik a kifizetési, és nem csak a visszaigénylési kérelem, amiben korábban nagyon sok vállalkozó tönkrement. Abból a vállalkozói ötletből lehet egy ütőképes üzleti terv, amely legalább középtávra szól, vagyis a tervezéstől a kivitelezésig három-öt év szükséges.
Ferencz Csaba
