Megkérdőjeleződött a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) által végzett megfigyelések és lehallgatások jogalapja, miután az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette az erre vonatkozó törvénycikkelyt. A taláros testület döntése értelmében sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, miszerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetik.
Az alkotmánybírák azt kifogásolták, hogy a jogalkotó nem nevezte meg, milyen szervekre utal.
Az alkotmányossági kifogást egy pénzmosásért és adócsalásért első fokon elítélt, 2006-ban letartóztatott török, iráni és kínai vádlottakból álló csoport ügyvédei emelték az ellenük folyó per fellebbviteli szakaszában – tudatják a fővárosi lapok.
Az Adevărul a döntést úgy értelmezte, hogy a titkosszolgálatok nem végezhetnek többé lehallgatásokat. Romániában ugyanis nemcsak a nemzetbiztonsági ügyekben végez megfigyeléseket a RHSZ, hanem a korrupció, szervezett bűnözés vagy akár adócsalás gyanújával indult büntetőeljárásokban is a hírszerzés „szolgáltatásait” veszi igénybe az ügyészség. A Gândul portál szerint az RHSZ által 2014-ben végzett több mint 42 ezer megfigyelési eljárás közül 2410-et a legfőbb ügyészség vagy a korrupcióellenes ügyészség kezdeményezett, a megszólaltatott jogászok pedig úgy vélik, a bíróságok ezentúl nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek a titkosszolgálati lehallgatásokra épülnek.
Sebastian Ghiţă SZDP-s parlamenti képviselő, az RHSZ működését felügyelő parlamenti bizottság tagja azon a véleményen van, hogy az alkotmánybíróság döntésének rendkívül súlyos következményei lesznek, nő az ország kitettsége a terrorveszélynek. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a politikusokban lesz annyi bölcsesség, hogy sürgősen orvosolják a joghézagot.
