Sepsiszentgyörgy municípiumi (megyei jogú) tanácsához van néhány kérdésem a tömbházak és udvaraik által elfoglalt területek adózásáról. Szerintem ezek fontosak, és mielőbbi tisztázásra szorulnak...
1. Kire hárul az adózandó terület meghatározása?
2. Ki a tulajdonosa a tömbházak alatti területnek, mert ha az állam bácsi, akkor bért kell fizetni, ugyanis adót csak tulajdonos fizet föld után.
3. A tömbházakhoz tartozó területek magántulajdonban voltak, mielőtt az állam bácsi kisajátította ezeket. Kinek adta át? Amikor kértem – még 1989 előtt – lakásvásárláskor, hogy területet is adjanak, és azt is telekkönyvezzék, megtagadták, mondván: ,,a terület az állam tulajdonát képezi”. Így csak a lakás, valamint a közös (osztatlan) részek lakásokra eső hányada van telekkönyvezve (pl. 1/19 rész) a lakástulajdonosok nevére.
4. Minden tömbházlakás el van-e adva? Ha nincs, a kivételek nem fizethetnek adót, csak bért!
5. Ha a tanács törvényesen és hivatalosan átveszi a tulajdonjogot, akkor is bonyolódik a helyzet, mert vannak még megvásárolatlan tömbházlakások is, az ezekre eső területekre bért kell fizetni.
6. E problémák megoldása előtt mely adattal tesz adóbevallást a tisztelt adófizető polgár? Esetleg irathamisítást követ el a területet illetően! Ugyanis senki nem tudja a terület nagyságát.
Ezek a legfontosabb kérdések!
Ha a kivetendő adó nagyon szükséges a helyi költségvetés számára (márpedig a városban folyó óriási beruházások azt mutatják), akkor a következőket javasolom, az egyszerűség kedvéért:
1. A tömbházakhoz tartozó terület utáni adók mindenkori rendezését bízzák a lakótársulásokra, tanácsi határozattal.
2. E célból sürgősen közöljék minden lakótársulással az illetőségi körében lévő tömbházakhoz tartozó terület nagyságát (lakótársulás és tömbház szerint). Tudomásom szerint ezek az adatok megvannak a volt lakásgazdálkodási vállalat irattárában.
Ha ezt megvalósítják, tanácsi határozattal adják át az ilyen területek utáni adók begyűjtését a lakótársulásoknak, ugyanis felbontva nem jut sok egy-egy tömbházlakás tulajdonosára, de összességében városi szinten jelentős összeg jön ki. Így a pénzügyet is megkímélhetik óriási számú adóbevallási irat feldolgozásától, és az adófizetőknek sem kell annyit járkálniuk és sorban állniuk.
Ennyit dióhéjban. Gyakorló jogászoknak is kellene jönniük építő javaslataikkal!
Bajna Ferenc,
Sepsiszentgyörgy