Kurtág György zenéje a klasszikusokban és Bartókban gyökerezik, de teljesen egyedi – mondta Eötvös Péter zeneszerző abból az alkalomból, hogy pályatársa és jó barátja ma ünnepli 90. születésnapját. Budapesten vasárnap kezdődik a Kurtág 90 fesztivál, amelyen magyar és külföldi muzsikusok tisztelegnek a világhírű magyar komponista 90. születésnapja alkalmából.
Mint Eötvös Péter felidézte, Kurtág és Ligeti is azért ment Erdélyből Budapestre a háború vége felé, hogy Bartókkal találkozzék és tőle tanulhasson, ő azonban időközben Amerikába távozott, és ott is halt meg. Az 1950-es években mindkettejük művein erősen érződik a komponista hatása, azonban nem közvetlenül a stílusát, hanem a bartóki tradíciót vették át, és a bartóki gyökerekből kiindulva mindketten saját stílust alakítottak ki – magyarázta. Kurtág György zenéje másrészt nagyon erősen gyökerezik az európai zenei tradícióban – Schumannban, Beethovenben, Bachban. „Ez abból ered, hogy fiatal korában, 30–40 évesen a Zeneakadémián kamarazenét tanított, és növendékei természetesen a klasszikus repertoárt játszották. Így ő oda és vissza ismeri ezt a repertoárt, és ez a műveiben és a hozzáállásában is megjelenik. A nagy európai tradíció a barokktól a klasszikusokon át a romantikáig a tudatában van” – fogalmazott Eötvös, hozzátéve, ezért is használják a Kurtág-műveket előszeretettel pedagógiai célokra, hiszen darabjai a tradicionális művek egyenes folytatását jelentik.
A klasszikus és bartóki gyökerek ellenére Kurtág György teljesen egyedi stílust alakított ki, zenéje erősen artikulált, majdnem színpadias, amelyben minden gesztus nagyon fontos. Nemcsak énekelt műveire igaz ez – ott különösen –, hanem más kompozícióira is. Kurtág György nagyon sok rövid művet írt, amelyek közül számos bekerült a zenei oktatás anyagába, ezért is ünneplik most annyi főiskolán világszerte Németországtól Amerikáig. „Egy epigrammaköltőhöz tudnám hasonlítani” – fogalmazott Eötvös Péter.
