Az ügynökmúlttal gyanúsított Lech Walesa (fotó) volt lengyel államfő legújabb nyilatkozatában megismételte, hogy nem működött együtt a kommunista állambiztonsággal, soha nem adott szóbeli vagy írásbeli jelentéseket és nem fogadott el pénzt ennek fejében, de elismerte, hogy hibát követett el.
A Nobel-békedíjas Walesáról, a Szolidaritás független szakszervezet alapítójáról és első elnökéről, későbbi államfőről csütörtökön azt tette közzé a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), hogy a néhai Czeslaw Kiszczak kommunista belügyminiszter özvegye által átadott dokumentumok között megtalálható egy Walesa által aláírt, Bolek titkos ügynöki fedőnéven folytatandó együttműködésről szóló nyilatkozat egy terjedelmes beszervezési és munkadossziéval együtt.
A jelenleg Venezuelában tartózkodó Walesa tegnapi blogbejegyzésében tagadta ügynökmúltját, ugyanakkor azt állította: hibát követett el, de „nem olyan jellegűt”. A hiba mibenlétét nem árulta el, amit egy meg nem nevezett „tettesnek” adott ígérettel indokolt. „Még él a tettes, akinek közzé kell tennie az igazságot, és számítok is erre” – írta Walesa.
Lengyelországban hatalmas visszhangot keltett, hogy az IPN a héten hatdoboznyi, feltehetően kommunista állambiztonsági iratot vett át Czeslaw Kiszczak néhai kommunista belügyminiszter házában, miután Czeslaw Kiszczak, az 1981-es hadiállapot bevezetése egyik fő felelősének özvegye felajánlotta a férje által otthonukban tartott dokumentumok pénz fejében történő átadását. A Walesára vonatkozó dossziékat az IPN levéltárosai által megtekintett első dobozban találták, és előzetesen hitelesnek minősítették, bár történészi elemzésnek még nem vetették alá.
Walesát egyes lengyel történészek – köztük egy 2008-ban megjelent könyben Piotr Gontarczyk és Slawomir Cenckiewicz, a központi katonai levéltár jelenlegi igazgatója – az utóbbi években többször azzal vádolták, hogy Bolek fedőnéven a kommunista állambiztonsági szervek titkos ügynöke volt. Walesa 1992-ben egy, a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban beismerte, azóta viszont mindig tagadta ezt. 2000-ben a lengyel átvilágítási bíróság bizonyítékok hiányában azt a döntést hozta, hogy Walesa nem volt ügynök.
Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön elmondta: mindenki, aki Cenckiewicz és Gontarczyk Walesáról szóló, „igen kemény bizonyítékokon alapuló” könyvét olvasta, világosan látta, mik a tények. „Jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után 27 évvel egy magánház szekrényében titkos iratokra találnak” – jegyezte meg Duda, feltéve a kérdést: „Hány ilyen ház van még Lengyelországban?” Az üggyel kapcsolatban csütörtökön Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke is állást foglalt. Szerinte az átadott iratok „megerősítik azt, amiről – talán nem mindig ügyesen és meggyőzően – Walesa is beszélt”. Tusk úgy vélte: Walesa dossziéival úgy kellene bánni, hogy az „ne sértse Lengyelország érdekeit”.