Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke felavatta a Magyar Nyelv Múzeumát tegnap a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban, a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén.
Az ünnepségen részt vett Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, a nyelvújító Svédországban élő ükunokája, a 79 éves Kazinczy Ferenc, valamint Hörcsik Richárd, Sárospatak és Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere. Az avatáson több száz érdeklődő is megjelent, sokan a határon túlról érkeztek.
Az államfő ünnepi beszédében kiemelte: reményei szerint a múzeum az értékőrzés mellett a magyar nyelv fejlődését inspiráló tudományos műhely, nemzedékek nevelője lesz.
A múzeum felépítését 1994-ben határozta el a Kazinczy Ferenc nevét viselő társaság, az építkezés azonban csak tavaly áprilisban kezdődhetett el. Ennek kapcsán Sólyom László úgy fogalmazott: 13 év küzdelem eredményeként avathatjuk fel a Magyar Nyelv Múzeumának épületét. Hozzátette: a múzeum máris otthont ad tudományos konferenciának és három kiállításnak is, ősszel pedig megnyílik majd az az állandó kiállítás, amely létesítményt meghatározza, és amellyel a hivatását betölti. Sólyom László kiemelte: a nyelvi kommunikáció az emberi lét megkülönböztető jegye, a nyelv állapota ezért emberi és közösségi létünk minőségének mutatója is. Mint mondta, ,,költészet és líra a nyelv egyik magassága, de nélkülözhetetlen a másik is, az értekező próza, a fogalmi pontosság. Büszkék lehetünk rá, hogy magyarul minden tudományt lehet művelni". Hozzátette: a tágabb világ birtokba vételéhez ugyanakkor a nyelv művelése és nemesítése is szükséges. ,,Mai nemzetfelfogásunk az állampolgárságon alapuló politikai nemzettel szemben a kulturális nemzet fogalmát vallja. Ennek alapja a kulturális identitás, a magyar nyelv közössége" — mutatott rá az államfő. Véleménye szerint nélkülözhetetlen, hogy használjuk és ápoljuk a magyar nyelvet, a magyar nemzet ugyanis nem csak a határon belül él, ezért különösen nagy jelentősége van az anyanyelv használatához való jog érvényesítésének. Úgy fogalmazott, ez a jog az anyanyelv joga, a legalapvetőbb emberi jog, amely kiterjed a nyelv közösségi használatára, beleértve a politikai nyilvánosságot is. Sólyom László arról is szólt, hogy azokról sem szabad megfeledkezni, akik már nem anyanyelvként művelik a magyart, de fenntartják a hozzá való tartozást. Az államfő megjegyezte: a Magyar Nyelv Múzeumában a kétnyelvűség, a többnyelvűség és a nyelvek kölcsönhatása is megkerülhetetlen téma, hiszen a magyarság jelentős része idegen nyelvi közegben él.
Vizi E. Szilveszter, aki egyben megnyitotta a Magyar Nyelv Hete elnevezésű rendezvénysorozatot, beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának megalakulása óta feladata a magyar nyelv ápolása, a fölötte való ,,őrködés". A tudós testület elnöke rámutatott arra, hogy az Európai Unióban az országhatárok lényegüket vesztették, így a ,,trianoni infarktus" Ma-gyarország esetében gyógyulni látszik, a magyar nyelv ápolása határon innen és túl ezért is fontos feladat. Hozzátette: sokan féltették az európai uniós csatlakozás után a magyar nyelvet és a hagyományokat, de beigazolódott, hogy minden csak rajtunk múlik.
A modern stílusban épült Magyar Nyelv Múzeumának terveit Radványi György Ybl-díjas építész készítette. A beruházás 700 millió forintba került, 400 millió forintot az unió állt.
