Varga Attila esztelneki polgármester úgy véli: bár papírforma szerint helyes lehet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség álláspontja, hogy egy időben töltötte be a községvezetői és a Szacsva Kft. ügyintézői tisztségét, ám ha az ügy hátterébe tekint, csak politikai okokat vél felfedezni. „Természetes, hogy az ügynökség megállapítása ellen fellebbeztem: a Szacsva Kft. már öt esztendeje nem működik, s ezt az általam felkért pénzügyi szakember jelentése is megerősítette. Elismerem, hanyagság volt részemről, hogy megválasztásomat követően nem adtam át vagy nem számoltam fel a céget, mely nem fejtett ki tevékenységet, ezért mondom, hogy politikai megrendelésre született az engem, illetve kollégáimat elmarasztaló okirat” – fejtette ki álláspontját az esztelneki elöljáró.
Arra a kérdésre, hogy az ügynökség megállapítása miként befolyásolja majd új mandátumának megszerzését, Varga Attila úgy nyilatkozott, bár amíg fellebbezését a bíróság nem utasítja el, elláthat közéleti tisztségeket, esetében még az sem biztos, újból jelölteti-e magát: csak jó hónap múlva dönti el, indul-e a helyhatósági választáson.
Lukács Róbert lemhényi elöljáró túlzottnak tartja az ügynökség ténykedését. Véleménye szerint az intézménynek különbséget kell tennie jogi személyek között, illetve azok céljai közt is: a nagyobb összegű mezőgazdasági támogatásban részesülőknek, illetve a gazdák számára kiírt pályázatokon részt vevőknek kötelességük engedélyezett természetes személlyé (PFA) válniuk. „Jelen pillanatban Brassóban a táblabíróságon tárgyalják az ügyemet, s úgy vélem, még hosszú ideig pereskedni fogunk: ha én nyerek, ők, ha ők nyernek, én fogok fellebbezni, azaz egészen biztosan csak a választások után – amelyen újból indulni szándékozom – ér véget. Nagyon remélem, belátják, nem kereskedelmi tevékenységet folytattam, azaz nem lesz következménye az ügynökség megállapításának.”
Balogh Tibor kézdiszentléleki polgármester egyéni vállalkozása 2013. november 27. és 2014. március 27. között létezett, ám semmilyen tevékenységet nem fejtett ki – ezért bízik nagyon abban, hogy fellebbezését elfogadják. „Amikor létrehoztam a vállalkozást, nem voltak tiszták az előírások, hogy nekem mint polgármesternek szabad-e vagy sem, ám végül meggondoltam magam, jobbnak láttam, ha nem adok okot a félreértelmezésre. Amúgy sem értem, miért lett volna a két tisztség összeférhetetlen, hiszen nem a községgel kívántam szerződni, azaz soha nem fordulhatott volna elő, hogy mindkét oldalon én írjak alá” – nyilatkozta az elöljáró.
Bartók Ede Ottó méltánytalannak és igazságtalannak érzi az ügynökség megállapítását: soha nem szerződött, soha nem adott el semmilyen mezőgazdasági termést sem alpolgármestersége, sem polgármestersége idején a dálnoki önkormányzatnak vagy egyéb állami szervnek, mégis számonkérik rajta. „Délutánonként és hétvégén, azaz szabad időmben foglalkozom mezőgazdasággal. Azért is hoztam létre az egyéni vállalkozást, hogy ne mondhassa senki, nem átláthatóan dolgozom, illetéktelen nyereségre teszek szert, s nem adózom, most mégis két-három évig járhatom a táblabíróságot. Ha igazság létezik, elutasítják a vádat, s folytathatom a közéleti munkámat.”
Sánta Gyula kökösi polgármester már-már nevetségesnek nevezi az ügynökség megállapítását: a méhészet náluk családi hagyománynak számít, ráadásul nem ipari mértékben foglalkozik vele, alig huszonöt kaptára van, nem érti, hol itt az összeférhetetlenség. „Megérteném az ügynökséget, ha olyan cégem lenne, amely munkát végez az önkormányzat számára, de jelen esetben ilyesmiről szó sincs. Meg is fellebbeztem döntésüket, s várom, hogy igazat adjanak nekem, és állapítsák meg: nincs szó semmilyen össze­férhetetlenségről.”
Molnár István kézdialmási polgármester 2010-től lett mezőgazdasággal foglalkozó, engedélyezett természetes személy. Azt mondja, talán hibázott, amikor azt hitte, mivel a két munka között nincs összefüggés, senki sem találhat kifogást, de bízik abban, hogy – ha többéves pereskedést követően is – neki adnak majd igazat. „Nem csaltam, nem éltem vissza hatalmammal, nem követtem el semmi olyant, ami miatt jogsértéssel vádolhatnának. Mégis azért vizsgálnak, hogy gazdálkodtam, s azáltal törvényt szegtem, mert egyéb jövedelmem is volt a fizetésemen kívül. Megjegyzem, a tizennégy hektár földet, amelyet megművelek, édesapámtól vettem át, a támogatásként kapott összeget, illetve minden egyéb jövedelmet évek óta feltüntettem a vagyonnyilatkozatomban. Valójában amiatt vádolnak, hogy a szürkegazdaságból miért tértem át az átlátható gazdálkodásra” – mondotta megkeresésünkre Molnár István. A kézdialmási polgármester szerint a politikai háttér egyértelmű: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség 2014 szeptemberében kezdte el és tavaly augusztusban fejezte be a kivizsgálást, de annak eredményét csak később, a Ponta-kormány lemondásának másnapján tették közzé – mintegy bizonyítván az új miniszterelnöknek, Dacian Cioloşnak: igenis, ők hatékonyan dolgoznak. Molnár István bár bizakodik, mégis él benne némi kétely, hogy elfogadják-e fellebbezését, miután a két legközelebbi táblabíróságon különböző döntések születtek: Kolozsváron a polgármestereknek, Marosvásárhelyen az ügynökségnek adtak igazat  hasonló esetekben.
Kisgyörgy Sándort az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség azért marasztalta el, mert olvasatuk szerint egy időben volt Sepsikőröspatak polgármestere és a Hatod Magánerdészet alkalmazottja. Az elöljáró szerint egyik falustársa feljelentésének és az ügynökség rosszindulatú kivizsgálásának az áldozata. Mint mondotta, már a megválasztását követő napon kérte, hogy az erdészetnél betöltött munkahelyét függesszék fel, ami meg is történt, s azóta sem fizetést, sem egyéb javadalmazást nem kapott onnan – ez kiderül az erdészet hivatalos irataiból is. „Másként nem tudom az ügynökség döntését  magyarázni: le kell mondanunk munkahelyünkről s az azzal járó biztonságról, ha néhány évre közszolgálatot vállalunk? Én minden jogszabályt betartottam, ártatlan vagyok, s nagyon bízom abban, hogy ezt előbb-utóbb a táblabíróság is elismeri. Csak azt sajnálom igazán, hogy a jogtalanul jelentgető semmilyen büntetésben nem részesül, pedig igencsak megérdemelné, miatta az ártatlan embernek évekig kell a bíróságot járnia, hogy az igazság kiderüljön, s felmentsék a vád alól” – nyilatkozta Kisgyörgy Sándor.