Ausztria és kilenc balkáni állam közös lépéseket tesz a menekültáradat megállítására – jelentette be Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter tegnap Bécsben, ahol a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia – illetékesei tartottak konferenciát a migrációs válság lehetséges megoldásairól.
Ausztria és a találkozón részt vevő kilenc balkáni ország közös nyilatkozatot fogadott el arról, hogy határozottan csökkenteni kell a migrációs áradatot a Balkánon. A dokumentum szerint a megbeszélésen részt vevő illetékesek kijelentették, hogy a védelemre szorulóknak a származási országukhoz a lehető legközelebb kell védelmet nyújtani. Kiálltak amellett, hogy az európai országoknak egyenlő arányban kell viselniük a menekültügyi terheket, azonban a korlátozott befogadási és ellátási lehetőségek miatt, valamint a lehetséges stabilitási kockázat miatt nem lehet a menekülteket ellenőrizetlen mennyiségben befogadni. A megállapodásban szerepel az is, hogy a menekültjog nem jogosít fel arra, hogy szabadon lehessen megválasztani a célországot. Továbbá, hogy a menekültáradat csökkentésével enyhíteni kell a tranzitországokra eső nyomást is, fokozni az együttműködést és a kölcsönös támogatást, valamint közös szabályrendszer alapján kell kitoloncolni a menekülteket.
A múlt héten Ausztria, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Szlovénia rendőrségeinek vezetői megegyeztek abban, hogy további szigorításokat vezetnek be a migránsok ellenőrzésére: a menekülteket közös erőkkel a macedón–görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Az intézkedés szerint a szóban forgó országok szakembereket küldenek a görög–macedón határra, hogy segítsék macedón kollégáikat a személyazonosság megállapításában és a regisztráció elvégzésében, majd minden ország ellenőrzötten, saját területén szállítja tovább a migránsokat egyik pontról a másikra.
