Kelemen Hunor szerint a korábban ismert, de kezelhetőnek gondolt magyarellenesség új köntösben jelent meg, és felerősödött. „Mára az igazságszolgáltatást használják jogaink és javaink visszavonására, megcsonkítására, megkarcsúsítására” – jelentette ki az elnök. Úgy vélte, hogy hivatásos feljelentők keresetei alapján tervszerűen és folyamatosan születnek a jogcsorbító bírósági ítéletek. Az RMDSZ szerint is harcolni kell a korrupció ellen, de különbséget kell tenni a közigazgatás során felmerülő tévedés és a korrupció között. Megemlítette, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a korrupcióellenes harc jegyében „úgy fejezték le a közösséget” (függesztették fel tisztségükből a magyar polgármestereket), hogy sehol sem merült fel a korrupció gyanúja. Az SZKT tagjai hosszas tapssal jutalmazták azt a bejelentését, hogy a szövetség szolidáris Antal Árpád tisztségéből felfüggesztett sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. Az RMDSZ elnöke kijelentette, ilyen körülmények között is van értelme a politikai és önkormányzati szerepvállalásnak. Hozzátette, vállalni kell a közösség ügyét, a felelősséget és mindent, ami ezzel jár. Úgy kell viszont készülni, hogy minden pillanatban legyen, aki a vezetők helyébe áll, ha őket félreállítják.
Kelemen Hunor bejelentette: az RMDSZ árnyékjelentést készít ahhoz a jelentéshez, amelyet Románia a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról nyújtott be. A román kormány több mint kétéves késéssel február elején nyújtotta be az Európa Tanácshoz a kisebbségi jogok biztosításáról szóló jelentését. A dokumentum elkészítése során nem konzultált a romániai magyar közösség érdekképviseletével. „A hivatalos jelentés rengeteg hibát, pontatlanságot tartalmaz, rengeteg olyan állítás van benne, amelyeket a tények, a mindennapi valóság nem igazol vissza” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ hamarosan bemutatandó árnyékjelentése ezeket a valótlanságokat próbálja kiigazítani. A tanácskozás utáni rögtönzött sajtótájékoztatón Kelemen Hunor elmondta: egyeztetnek a többi kisebbséggel is az árnyékjelentésről, de nem biztos, hogy sikerül közös álláspontot kialakítani a jóval alacsonyabb igényszintű pár tízezres kisebbségek képviselőivel.
A tanácskozáson felszólaló Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester cselekvésre biztatta kollégáit. „Érdemes dolgozni, még ha mások döntik is el, hogy mikor ér véget önkormányzati pályafutásunk” – jelentette ki a tisztségéből felfüggesztett polgármester.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában bírálta Szij­jártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki a január végi bukaresti látogatásán úgy vélekedett, hogy román–magyar sikertörténetek kellenek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre, így a kisebbségi kérdésre is választ tudjanak találni. Kijelentette: „fokozza a nehéz helyzetet, ha Magyarországon nem ismerik föl, hogy most kell lépni, és nem holnap vagy holnapután”. Úgy vélte, hogy ha az Egyesült Államok befolyást akar gyakorolni a térség fölött, akkor bele kell szólnia az etnikai kérdésekbe is, és az Európai Unió sem kerülheti meg az ilyen tárgyú állásfoglalást, mert látható, hogy az etnikai kérdések megoldatlansága vezetett az ukrajnai tragédiához is.
Meghívottként szólt a tanácskozás résztvevőihez Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, aki a gyermekvédelmet nehezítő bürokrácia felszámolásához kérte az RMDSZ segítségét. Az SZKT megválasztotta állandó bizottságát, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságot, az etikai és fegyelmi bizottságot, valamint a szövetségi ellenőrző bizottságot, és a június 5-én tartandó önkormányzati választások kampányfőnökévé nevezte ki Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető elnökét.