Mára egy csapásra egyértelművé, akár visszafordíthatatlanná is válhat a republikánus és a demokrata versengés az Egyesült Államokban; a tegnapi szuperkedden tizenhárom állam több száz delegátusának sorsa – a republikánusoknál az összes voks fele, a demokratáknál a harmada – dőlt el, jóval több, mint az elmúlt egy hónapban összesen.
Nagyon nagy meglepetésnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ne Donald Trump, illetve Hillary Clinton legyen a mostani előválasztások és jelölőgyűlések abszolút győztese; utóbbi akár behozhatatlan előnyre is szert tehet riválisával, Bernie Sanders szenátorral szemben. A felmérések szerint az egykori külügyminiszter és first lady két kivétellel „elviszi” a ma voksoló államokat Sanderstől, s köztük az összes olyat, amelynek jelentős a népessége, tehát a nyári elnökjelölő konvencióra számos delegátust küld, így Texast, Massachusetts-t, Georgiát, Floridát. A republikánusoknál Trump 49:16:15 arányban vezet Marco Rubio és Ted Cruz szenátorral szemben; utóbbiaknak csak Texasban, Minnesotában, Arkansasban és Coloradóban látszik esélyük a győzelemre. Cruznak – ha ő akar lenni a befutó – alapvető, hogy hozni tudja a saját államát, Texast, mint ahogyan Rubiónak elvileg nyernie kellene Floridában, habár Trump ott az esélyesebb.
A szuperkedd nemcsak a delegátusszámlálót pörgeti meg, hanem a versengést is újradefiniálhatja. Trump és Clinton további előretörése döntésre sarkallhatja Michael Bloomberget, New York előző polgármesterét, hogy függetlenként beszálljon a küzdelembe. Független politikusból még nem lett amerikai elnök, de a korábban mindkét nagy pártban megfordult 74 éves milliárdos indulása háromszereplőssé tenné a kampányt. A legutóbbi felmérések szerint egyébként Clinton, ha nem is fölényesen, de 45:42 arányban maga mögé utasítaná Trumpot.
