Az egyenlőtlenségek utóbbi években tapasztalt növekedése azt eredményezte, hogy zsugorodott a középosztály Európában – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Bizottság közös tanulmányából.
A közepes jövedelemmel rendelkezőket súlyosan érintette a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a foglalkoztatási viszonyok átalakulása. Az Európai Unió szinte minden tagállamában szűkült a középosztály, és csökkent az összjövedelemben való részesedésük is.
A 15 ország neves szakértőinek közreműködésével készült tanulmányban alapvetően azokat a társadalmi csoportokat sorolják a középosztályba, amelyek tagjai az átlagjövedelem 60 és 200 százaléka közé eső összeget keresik.
A legtöbb európai országban gyorsan növekedett a középosztály az 1980–90-es években, mind a férfiak, mind a nők körében emelkedett a foglalkoztatottság, elterjedt a kétkeresős családmodell. Másfelől viszont a hosszú távú átalakulásokat, mint például a foglalkoztatás szerkezetének változásait és az atipikus foglalkoztatási formák növekedését, súlyosbították a 2008-ban kirobbant válsághoz köthető egyéb tényezők, köztük a munkanélküliség emelkedése, a reálbérek csökkenése, a társadalmi párbeszéd intézményeinek átalakulása. Mindez együtt az utóbbi tíz év során kiélezte az európai középosztály erózióját.
„Ez a tendencia nyugtalanító, főleg azért, mert a jelek szerint különösen erősen sújtja a fiatalokat” – mutatott rá Daniel Vaughan-Whitehead, a jelentés társszerzője. Hozzátette: a nagyon magas munkanélküliségi arány csökkentheti a fiatalok esélyeit, hogy a középosztály részévé váljanak, valamint szakadékot teremt a nemzedékek között.
Egyes szakmák, amelyek gyakorlását hagyományosan a középosztálybeliekhez kötik, mint például a tanárok vagy a közalkalmazottak, már nem tartoznak rendszerszinten a közepes jövedelmű kategóriába. A közalkalmazotti szektorban többé már nem tartozik a normák közé a foglalkoztatás biztonsága, amit jól bizonyít a határozott idejű munkaszerződések számának gyors növekedése szerte egész Európában. A nőket különösen hátrányosan érinti ez a folyamat: már nem a közszféra a legnagyobb munkaadójuk, és a közszolgáltatások, például az óvodák, mennyiségének és minőségének csökkentése ugyancsak hátrányosan befolyásolja munkaerő-piaci részvételüket.
A válság ellenére egyes országokban sikerült fenntartani stabil középosztályt. Ez történt Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban, ahol a szakmai viszonyok szilárd alapokon nyugszanak. A társadalmi párbeszéd meggyengülése viszont az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett olyan országokban, mint például Görögország, Spanyolország vagy Írország. Azokban az országokban pedig, ahol a kollektív tárgyalások korlátozottak, mint például Magyarországon vagy a balti államokban, a középosztály növekedése közvetlenül a gazdasági helyzet alakulásától függ.
„A politikai vezetőknek olyan intézkedéseket kell tenniük az egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében, amelyek a középosztályt célozzák. Ezeknek nemcsak a munka világára kell kiterjedniük, hanem figyelembe kell venniük olyan kapcsolt területeket, mint például az adózás, az oktatás és a társadalombiztosítás” – állapította meg Heinz Koller, az ILO európai és közép-ázsiai régiójáért felelős igazgatója.
