Tíz nap választ el legnagyobb nemzeti ünnepünktől, március 15-étől. A szervezők véglegesítették az ünnepségsorozat műsorát, március 10-én általános iskolások szavalóversenyével, 11-én diákszónok-versennyel, 13-án pedig ünnepi tárlattal várják az céhes város lakóit.
A központi rendezvény helyszíne immár 27 éve a Gábor Áron tér, ahol a napokban a városháza munkatársai letakarították az őrnagy egész alakos kőszobrát.
Eredetileg a nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola parancsnokságának megrendelésére készítette 1942-ben Nagyvarjasi Oláh Sándor szobrász. 1943. június 27-én avatták fel az iskola előkertjében. Az ünnepség legrangosabb résztvevője Dálnoki Veress Lajos vezérezredes volt, ő leplezte le, Bereckből is népes küldöttség érkezett a rendezvényre. Az iskola épületegyüttese 1945 után is katonai objektum maradt, de a szobor időközben eltűnt. 25 év telt el, míg a múzeum ornitológusaként munkálkodó dr. Kováts Lajos székelyudvarhelyi biológus – akit a hatvanas évek román nacionalista praktikái Nagyváradra száműztek – észrevette egy udvaron, a szeméttelepen az egykori hadapródiskola előtti szobrot. Lefotózta és elküldte volt tanítványának, Farkas Árpádnak, aki a levelet néhai Sylvester Lajosnak adta át. Sylvester abban az időben a megyei kultúrbizottság elnöke volt, neki köszönhető, hogy a többmázsás szobrot 1970 szeptemberében Nagyváradról Sepsiszentgyörgyre hozták a színház díszletszállító teherautójával. Kézdivásárhely patinás főterén 1971. szeptember 8-án másodszor is felavatták a vörösmárvány talapzatra állított Gábor Áron-szobrot. Avatóbeszédet Király Károly, Kovászna megye akkori elsőtitkára mondott.
Az idei március 15-i rendezvény, akárcsak az előző esztendőkben, politikamentes lesz. A város polgármestere és a diákszónok mellett Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője és Horváth Zoltán atya, a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom plébánosa, Terézváros díszpolgára mond beszédet.