Romániai magyar pártok és szervezetek, de a magyar kormány képviselői is egyhangúan csalódottságukat fejezték ki tegnap Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonása hírére. Nem véletlenül, hisz ezzel nemcsak Tőkésnek az 1989-es forradalom kitörésében játszott történelmi jelentőségű szerepét kérdőjelezte meg Klaus Iohannis államfő és a visszavonást javasoló becsületbíróság, hanem amint maga az érintett, Tőkés László fogalmazott, megsértette Temesvár szellemiségét, a romániai szólásszabadságot, de a román államnak azt a jogát is, hogy felléphet a határon túli románok védelmében. Az 1989-ben utcára vonult tüntetők arculcsapása, a jogállamisággal ellentétes cselekedet, a forradalmárok szembeköpése és más hasonló vádak fogalmazódtak meg a hazai nyilatkozatokban és közleményekben, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig csalódást keltő döntésnek nevezte Iohannis lépését, mely szerinte „európai mércével is nehezen mérhető”.
Ragaszkodnunk kell a szólásszabadsághoz
Tőkés László Nagyváradon sajtótájékoztatón reagált tegnap a Románia Csillaga Érdemrend Klaus Iohannis általi visszavonására. Tőkés szerint a neki adományozott állami kitüntetés visszavonásával Klaus Iohannis államfő és a visszavonást javasoló becsületbíróság megkérdőjelezte Románia jogát, hogy felléphet a határon túli románok védelmében. „Nem tettem egyebet, csak kiálltam amellett, hogy egy kisebbséget az illetékes anyaország részesítsen védelemben, olyanképpen, ahogyan Ausztria védhatalmi státussal rendelkezett az olaszországi, dél-tiroli osztrák kisebbség tekintetében” – idézte fel az álláspontját, amely miatt méltatlannak találták a kitüntetésre. Megemlítette, hogy 1989-ben „a hallgatás falát” törte át megszólalásaival, és most is a politikai véleménye szabad kinyilvánítása miatt kell bűnhődnie. Emlékeztetett rá, hogy a kitüntetést már 2013-ban átadta megőrzésre az egykori temesvári harcostársaiból alakult forradalmi emlékbizottságnak.
Tőkés László szerint kitüntetésének megvonása beleilleszkedik abba az általános magyarellenes hangulatba, amely Romániában felerősödött az elmúlt években. „Célpontokat keresnek a megfélemlítés céljával, és példát kívánnak statuálni azokkal, akik szólni mernek” – utalt a székelyföldi városok polgármesterei ellen indított eljárásokra. Kijelentette: „fokozott mértékben ragaszkodnunk kell az olyan értékekhez, mint a szólásszabadság és a román–magyar barátság”, amelyek kárt szenvednek a döntés következtében. Újságírói kérdésre azt mondta, nem döntötte még el, hogy megtámadja-e a bíróságon az államfő intézkedését, a pereskedés mellett és ellene is tud érveket felsorakoztatni. Kijelentette, 1989-ben sem a dicsőség vágya késztette cselekvésre, és most sem kell neki föltétlenül a kitüntetés, de „nem lehet válasz nélkül hagyni, ha belénk fojtják a szót”.
Nem lehet átírni a történelmet
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elfogadhatatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza lehessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban betöltött szerepéért kapott román állami érdemrendet.
A politikus tegnap azt írta: „26 évvel később is ugyanolyan értékük van a teljes hazai társadalom számára az akkori bátor tetteknek. Mindannyiunk történelmét nem lehet ilyen módon átírni, újrafogalmazni. Ezért sem értek egyet az érdemrend visszavonásával”. Kelemen Hunor 2013-ban is – amikor élénk politikai és médiakampány indult Tőkés László állami kitüntetésének visszavonása érdekében – úgy nyilatkozott, hogy nem szabad senkitől sem megtagadni a szólásszabadságot, amit a román alkotmány szavatol, és nem szabad visszavonni az elismerést „az 1989-es érdemeivel kapcsolatba sem hozható egyéb okok miatt”.
EMNT: közvetlen támadás
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöksége a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás elleni közvetlen támadásnak, az 1989-ben utcára vonult tüntetők arculcsapásának tartja Iohannis gesztusát. A Sándor Krisztina ügyvezető elnök által aláírt tegnapi elnökségi állásfoglalás szerint Románia vezetői ismét bebizonyították: csak akkor védik a szólásszabadságot, ha az időszerű államérdek úgy kívánja, egyébként „igyekeznek megfélemlíteni, elhallgattatni, elbizonytalanítani, lejáratni vagy bíróságon meghurcolni azokat, akik szót emelnek egy nemzeti közösség alapvető jogaiért”. Mint írják, Iohannis döntése „sajnálatos módon illeszkedik abba a magyarellenes akciósorozatba, amelynek immár több hónapja tanúi és elszenvedői vagyunk”.
Felidézték, Tőkés László „igen későn”, a forradalom huszadik évfordulóján, annak a kivételes bátorságának és emberi méltóságának az elismeréseként kapta a kitüntetést, amely „a személyes példa erejével a román nép kommunista diktatúra elleni történelmi forradalmának kirobbanásához vezetett”. Az EMNT elnöksége szerint a sors fintora, hogy miután Traian Băsescu korábbi államfő erre az indoklásra hivatkozva nem kívánta visszavonni az érdemrendet, néhány évvel később az a Klaus Iohannis hozott ilyen illúzióromboló döntést, akinek a megválasztását az erdélyi magyarok nagy többsége is támogatta.
Vizsgálja meg a börtönben ülő politikusokat!
Temesvár szellemiségét és a szólásszabadság jogát sértette meg Klaus Iohannis államfő azzal, hogy Tőkés Lászlótól visszavonta a Románia Csillaga kitüntetést – hangoztatta tegnap közzétett állásfoglalásában az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége, hozzátéve, hogy elítéli és a jogállamisággal ellentétesnek tartja az elnök döntését. Szilágyi Zsolt pártelnök közleménye szerint a Tőkés László ellen 2013-ban indított eljárásban – amelyet Victor Ponta akkori kormányfő „és szocialista kollégái” kezdeményeztek – nem a méltányosság és az igazság, hanem a bosszúállás és a magyarellenesség uralkodott.
„Tudván azt, hogy a kommunista utódpárt több volt minisztere és vezetője van jogerősen elítélve korrupció, hamisítás, csalás és egyéb visszaélések miatt, ezennel felkérjük Románia elnökét, vizsgálja meg, kik azok a ma is börtönben ülő politikusok és volt miniszterek, akik valamilyen állami érdemrenddel rendelkeznek. Ha valóban korrupciómentes közéletet és jogállamiságot akar, tőlük kellett volna először megvonnia az állami kitüntetéseket, nem a szabadságért és a demokráciáért 1989-ban életét kockáztató egykori temesvári lelkésztől” – mutat rá az EMNP.
Szembeköpte a temesvári forradalmárokat
Nagy csalódás Klaus Iohannis döntése, hiszen az államfő megtehette volna, hogy szembeszegül a rá nehezedő nyomással – vélekedett tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai alelnöke. Döntésével az államfő szembeköpte a temesvári forradalmárokat, ráadásul ez nagyon barátságtalan gesztus a magyar közösség iránt is, amelynek rokonszenvét ezzel elvesztette, hiszen a kitüntetés a magyar közösségé is volt. Az EMNP politikusa szerint Tőkés László nem csak a magyarok, de a román antikommunisták szemében is a forradalom egyik szimbolikus személyisége, ezért a kitüntetés visszavonása után arra számít, hogy a román civil szféra egy része is megmozdul Tőkés védelmében.
Háromszéki felháborodás
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete sajtóközleményben reagált az államfő döntésére. Mint írják, meggyőződésük, hogy Tőkés Lászlótól nem lehet elvitatni korszakváltó érdemeit, nem lehet átírni a történelmet. „Ha nincs Tőkés László, nincs forradalom. Ha nincs forradalom, nincs demokrácia. Ha nincs demokrácia, nincs demokratikusan megválasztott államelnök sem” – írják, majd hozzáteszik: mélységesen fel vannak háborodva és csalódtak Klaus Iohannis államfőben, aki döntésével minden erdélyi magyart és minden román demokratát megsértett.
Magyarország csalódott
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is csalódást keltő döntésnek nevezte Tőkés László romániai kitüntetésének visszavonását, mely szerinte „európai mércével is nehezen mérhető”. Szijjártó arra is kitért, hogy legutóbbi látogatásakor a román külügyminiszter és miniszterelnök is konstruktív hangnemet ütött meg, az államfő döntése azonban abba a kontextusba sem illik, „miszerint a két ország kapcsolatrendszerét fejleszteni kívánják.
Román vélemény
„Nem tudom, mit csinált Klaus Werner Iohannis fizikatanár Nagyszebenben 1989. december 16-án, de tudom, mit tett Tőkés László lelkész: nem volt hajlandó elhagyni temesvári parókiáját, amelyet rendőrök ostromoltak és szekusok” – kezdi a román elnöknek címzett, a Hotnews.ro portálon megjelent írását Vladimir Tismăneanu, az Egyesült Államokban élő román politológus és egyetemi oktató. Tismăneanu szerint Temesvár akkor megmentette a románok becsületét és méltóságát, a temesvári forradalom pedig elválaszthatatlan attól, akitől „a visszanyert európaiság nevében megválasztott” Klaus Iohannis visszavonta Románia Csillagát. Megjegyzi: Iohannis neve egyszer sem szerepel a romániai kommunista diktatúrát tanulmányozó elnöki különbizottság jelentésében, míg Tőkést három helyen is említik az ellenállók között. „Legalább emiatt – mondjuk történelmi szemérmességből – tartózkodhatott volna ettől a kínos gesztustól” – írja a politológus, aki szerint akárhogy is próbálná magyarázni, Iohannis „az egykori és mai szekusok” bosszúvágyát elégítette ki ezzel a gesztussal. „Fogadja ezt a szöveget tiltakozásként az ország és az 1989-es forradalmak történelmének meghamisítása ellen” – zárja sorait a szerző.
