Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy Románia kétéves késéssel nyújtotta be az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazásáról készített negyedik jelentését, amelyet a kormány az érintett magyar közösség képviselőinek a megkérdezése nélkül készített el, és a jelentés rengeteg ferdítést, pontatlanságot és valótlan állítást tartalmaz. Ezért találta indokoltnak az RMDSZ-es árnyékjelentés készítését. „Tizenegy éve trükköznek a képviselőházi szakbizottságokban a kisebbségi törvénytervezettel. Ez már önmagában is hitelesen ábrázolja, hol áll itthon az uniós csatlakozás utáni kisebbségpolitika” – példázta Kelemen Hunor.
Azt is megemlítette, hogy tucatnyi kisebbségellenes törvénykezdeményezést nyújtottak be a parlamentben, amelyek megvitatásra várnak. Ezek közül kiemelte azt a jogszabálytervezetet, amely betiltaná az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban, megemlítette azt, amely az RMDSZ-t és az etnikai szervezeteket tiltaná be, valamint azt, amely szerint csupán román feliratozással lehetne sugározni bármilyen más nyelvű médiatartalmat.
Az RMDSZ készülő árnyékjelentése ismerteti azokat az eseményeket, amelyek során a román hatóságok kétségbe vonták a kisebbségeket megillető jogok valamelyikét, és konkrét javaslatokat tesz a jogsértések orvoslására – derül ki az RMDSZ tegnapi hírleveléből.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), egy marosvásárhelyi magyar civil szervezet szerdán vonta kétségbe az RMDSZ jogát egy árnyékjelentés elkészítéséhez, úgy vélte, hogy a szövetség nem tekinthető független szervezetnek, hiszen a jelentés összeállításáért az RMDSZ-es vezetésű romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala felelt. A CEMO azt is felrótta, hogy az RMDSZ – politikai érdekei miatt – elmulasztotta, hogy a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtásáról benyújtott korábbi három román jelentéshez árnyékjelentést készítsen, pedig azok is valótlanságokat állítottak.