Mindenki Józsikája az a fajta játékos, aki akkor sem hagyja el csapatát, ha más alakulatok többet ajánlanak. Mindig készen állt, ha pályára kellett lépni, és bár jó pár külföldi játékos megfordult Sepsiszentgyörgyön, ő mindig a Sepsi FC egyik alapembere volt. Eddigi karrierje során két bajnoki és egy Román Kupa-ezüstérmet is magáénak tudhat. A sepsiszentgyörgyi Máté Józseffel a csapat esélyeit latolgattuk, illetve a helyi tehetségekről is szót ejtettünk, valamint felelevenítettük karrierje legemlékezetesebb gólját is, és azt is elárulta, hogy évek múlva a zöld-fehér mezesektől szeretne majd visszavonulni.
– A bajnokság odavágójában sikerült legyőzni az éllovas Dévát, a Román Kupában pedig alulmaradtatok. Szerinted mi volt ennek az oka?
– Előző alkalommal talán több szerencsénk volt, és jobban akartuk a győzelmet, ambiciózusabbak voltunk. A bajnoki mérkőzésen szerintem Déva azt gondolta, hogy könnyen le tudnak gyúrni, elhitték magukat, de meglepetést okoztunk, így a Román Kupában már jobban figyeltek, és Ignat is pályára lépett. Úgy hallottam, miután megvertük őket 2–1-re, a csapat tulajdonosa nagyon elégedetlen volt, és amikor megtudták, hogy velünk kell játszaniuk a kupában, megcsillant a lehetőség a visszavágásra. Sokat számított, hogy Mihály Zoli sérülés miatt nem játszott és Gusty is lesérült, így minden az ő kezükre játszott. Ezek mellett pedig a bíró nem adott meg egy kis- és egy nagybüntetőt. Sajnáljuk, hogy búcsúztunk a Román Kupától, de jobban örülünk annak, hogy a bajnokságban elraboltuk tőlük a három pontot.
– Amióta Mihály Zoli sérült, azóta nem sikerült nyernetek. Az egyik legtapasztaltabb alapember nélkül nehéz lesz a folytatásban.
– Sajnos, Zolinak részleges szakadása van, így még néhány hétig nem fog pályára lépni. A Sepsi FC tapasztalt és fontos játékosa, hiányzik a mérkőzésekről a játéka, az ambíciója, s ezt a csapat is megérezte. Reméljük, minél hamarabb felépül, és segít megszerezni az alapszakasz ötödik helyét.
– Ott még hat mérkőzés vár rátok: a KSE, a Marosvásárhelyi City’US és a Jászvásár látogat Sepsiszentgyörgyre, illetve a Chiajna, a Resicabánya és a Temesvári Informatika otthonában kell játsszatok. A lehetséges 18 pontból szerinted hányat fogtok begyűjteni?
– A City’US és a Temesvár ellen nagyon kemény mérkőzéseink lesznek, nehéz lesz tőlük pontot rabolni. Chiajna jó pár brazil játékost igazolt, így őket sem lesz könnyű legyőzni, illetve Resicabánya is gondot okozhat. Úgy érzem, a célunk az, hogy az ötödik helyen jussunk a rájátszásba, ehhez pedig a hátralévő hat találkozóból minimum hármat meg kell nyernünk. Persze még a nagyobb csapatoktól is rabolhatunk pontot, esetleg pontokat, illetve a többiek is veszíthetnek. Ha sikerül az ötödik helyen rájátszásba jutni, több mint valószínű, hogy Galaccal játszunk a legjobb négy közé jutásért.
– A folytatásban melyek az elvárásaid magaddal és csapattársaiddal szemben?
– Remélem, egészséges leszek, és minden tőlem telhetőt meg tudok tenni annak érdekében, hogy segítsem a csapatot. Szeretném, ha a többiek is minden mérkőzésen harcolnának, és mindenki a lehető legjobbat nyújtaná, így esélyünk lehet az első négy között zárni a bajnokságot.
– Milyen a hangulat a csapatban? Jól kijösztök egymással?
– Jó időszakunk volt a Călăraşi elleni mérkőzésig, valamint kellemes meglepetés ért, hogy sikerült megverni Dévát a bajnokságban, szóval, jó a hangulat, szeretünk együtt játszani. Ami mégis kicsit rányomja bélyegét a hangulatra, az a sérülés, de ettől eltekintve minden rendben van.
– A csapatba szépen beépült a tavaly kevesebb játéklehetőséget kapó Kanyó Szilveszter is. Mi a helyzet a többi helyi fiatallal?
– Kanyó az odavágó-sorozatban még kevesebbet játszott, de amikor a vezetőség bejelentette, hogy megválik egy spanyol és két horvát játékostól, Farkas Attila több játéklehetőséget adott a helyi fiataloknak. Sikerült beilleszkednie a csapatba, több gólt rúgott, és az ifjúsági válogatottba is behívták. Véleményem szerint Sütő Ákos is jó képességű játékos, de ő még kevesebb lehetőséget kap az edzőtől, és egyelőre az U19-es csapatban szerepel többet, de szerintem jövőben rá is lehet számítani.
– Melyik a legemlékezetesebb gólod?
– A Galaci United ellen volt egy szép és emlékezetes gólom, amikor átemeltem az egyik védő felett, és kapásból a jobb felső sarokba lőttem, de azt hiszem, azon a mérkőzésen kikaptunk, szóval, nem volt sorsdöntő találat. Emellett pedig egy másik emlékezetes momentum volt, amikor szintén Galaccal játszottunk, és akkor mesterhármast jegyeztem, ami győzelmet ért.
– Van példaképed vagy kedvenc sportolód?
– A labdarúgó-bajnokságokat is rendszeresen követem, és kedvenc játékosom, Andrés Iniesta, illetve a teremlabdarúgás terén Falcao és Ricardinho játéka tetszik a leginkább.
– A magyar futsalválogatott először jutott ki Európa-bajnokságra, ahol két vereséggel búcsúztak a kontinensviadaltól. Szerinted ez reális eredmény volt?
– Az Európa-bajnokságra a tizenkét legjobb csapat kerül ki, a magyaroknak nehéz lett volna bárkit is megverni, illetve már az is kisebb szenzáció, hogy kijutottak a kontinensviadalra. Nehéz feladatuk volt a spanyolokkal és az ukránokkal is, de ennek ellenére azt gondolom, nem vallottak szégyent. Dróth Zoltán ügyes játékos, több gólt is szerzett, de ennek ellenére nem volt esélyük továbblépni a csoportból.
– Hogy látod a romániai futsal helyzetét? Jó úton halad az utánpótlás-nevelés?
– Sajnos, eddig nem volt ilyen, és most, hogy a Matei testvérek, Ignat, Stoica és még jó pár nagyszerű játékos kezd kiöregedni, kicsit nehéz helyzetbe került a román futsal, mert nincsenek olyan fiatalok, akik a nyomukba léphetnének, esetleg pótolni tudnák őket. Az U19-es bajnokság is most épül ki. Még ezelőtt két évvel ez nem létezett, szóval, még néhány évbe bele fog telni, amíg újra ütőképes válogatottal állhat ki Románia.
– Mi a véleményed a sepsiszentgyörgyi sportéletről?
– A kosárlabdacsapat nagyon jól teljesít, hiszen Román Kupát nyertek, és nagy esélyük van a bajnokságot is behúzni, illetve ott van a labdarúgó-alakulat is, amely szintén első helyen van a III. ligában, és több mint valószínű, hogy ősztől a II. ligában játszik majd. Emellett ott van az A-osztályos kézilabdacsapat is, illetve egy I. ligás teremlabdarúgó együttes. A birkózók az ország legjobbjai közé tartoznak, szóval, azt gondolom, a sepsiszentgyörgyi sportolók és csapatok komoly hírnevet szállítanak a városnak, tisztességgel képviselik azt.
– Néhány év múlva a Sepsi FC mezében fejeznéd be játékoskarriered?
– Ha egészségügyi állapotom úgy engedi, még szeretnék pár évet játszani. Régebb voltak ajánlataim más csapatoktól, de én az itthonmaradást választottam, itt kezdtem játszani, ide tartozom, ez az én városom. Nem kívánkozom sehová, és ha továbbra is minden rendben lesz a csapat körül, szívesen folytatom zöld-fehérben, innen szeretnék visszavonulni.
– Hogyan tovább a futsal után? Edzőnek állnál vagy teljesen eltávolodnál a teremlabdarúgástól?
– Ha a sportban is maradnék, biztos, nem edzőként. Nem nekem való az, így több mint valószínű, el fogok válni a sportágtól, ha majd szögre akasztom a cipőt, és másba vágok.
– Mit kaptál a teremlabdarúgástól az évek során?
– Volt részem jóban és rosszban egyaránt. Örülök, hogy kétszer lettünk országos második helyezettek, illetve egy Román Kupa-ezüstérmet is begyűjtöttünk. A bajnoki arany még hiányzik a gyűjteményemből, de talán a következő években még összejöhet az is. Örülök, hogy a sportban nőttem fel, mert fegyelmet tanultam, és azt teszem, amit igazán szeretek. Nagyon fontos, hogy azt tedd, amit szeretsz, mert akkor meg is látszik a teljesítményeden, és boldog vagy.
