A felvidéki belharcok ára

2016. március 8., kedd, Máról holnapra
Mózes László

Vigyázó szemetek Felvidékre vessétek – parafrazálható a hétvégi szlovákiai változások kapcsán Batsányi János emlékezetes verssora. A Magyar Közösség Pártja (MKP) ezúttal sem jutott be a pozsonyi parlamentbe, a szombati választásokon a politikai alakulat csupán 4,04 százalékot szerzett, ez nem elegendő az ötszázalékos bejutási küszöb átlépéséhez.

 

Ez a magyar közösség szempontjából újabb kudarc, melyen alig szépít az a tény, hogy a nyolc befutó közül a hetedik helyen végzett Bugár Béláék vegyes pártja, a Most-Híd, amely a voksok 6,5 százalékával tizenegy helyet szerzett meg a százötven fős törvényhozó testületben. És bár Andrej Kiska államfő tegnap kormányalakítással bízta meg Robert Ficót, a győztes párt vezetőjét, a választási eredmény Szlovákiában igen körülményes kormányalakítást vetít előre.
Az 59,82 százalékos választási részvétel az eddigi arányokhoz képest az alacsonyabbak közé tartozik, ám az ország északi részéhez képest a Felvidéken az átlagnál jóval kevesebben éltek szavazati jogukkal. Berényi József, az MKP elnöke nem csak lemondását helyezte kilátásba, a részvétel kapcsán úgy vélekedett, sokan a felvidéki politikai megosztottság miatt nem vettek részt a választáson. Ezt a nézetet osztja, ám sarkasabban fogalmaz Gubík László, az autonómiáért síkra szálló, ám az MKP-t támogató Via Nova – Új Út Ifjúsági Csoport elnöke, aki szerint az elmúlt 25 év „délellenes” politikája teljesen leépítette a magyarlakta területeket, az alacsonyabb választási részvétel a déli járásokban annak köszönhető, hogy „a belharcokkal saját magunk teljesen leépítettük közösségünket”. Úgy véli, gyógyírt kellene találni „a gyilkos tendenciákra”, így még lehetne magyar érdekképviselet. „Ha nem találjuk meg a receptet, akkor egy kedvező történelmi fordulatig vagy egy magyar demográfiai robbanásig beláthatatlan időre kiesünk az országos politizálásból.”
Felvidéki nemzettársaink helyzete elgondolkodtató. Bár az MKP minden idők legjobb, fiatalos és lendületes választási kampányát tudja maga mögött, ez nem volt elég. Az ottani, éveken át vívott belharcokért nagy árat fizet a magyar közösség, s problémáira gyógyírt keres. Kérdés, megtalálja-e, és mikor. Vegyes, félmagyar párt létrehozásával ugyanakkor felvillantottak egy másik érdekképviseletre vonatkozó lehetőséget is, ez a kísérlet arra bizonyosan elégséges volt, hogy az MKP kiszoruljon a törvényhozásból. Járható ez az út? Nem követendő. Úgy tűnik tehát, amennyiben egy belharcokba beleroskadó közösség érdembeli parlamenti képviselet nélkül marad, ebből az állapotból csak nagyon nehezen tud kikecmeregni. Ehhez kellenének új utak, fiatalosabb és merészebb hangnem, miként Gubíkék is hirdetik, nemzeti öntudat, elhivatottság, önrendelkezés.
Erdélyben, Székelyföldön is aggodalmat keltőek a felvidéki fejlemények. Március idusához, a szabadság ünnepéhez közeledvén sokasodnak a magyar gondok.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1255
szavazógép
2016-03-08: Közélet - Iochom István:

Megújul a Gábor Áron-emlékház

Javában zajlik a berecki Gábor Áron-emlékház belső felújítása. A termekben lévő tárgyak egy részét az emlékház udvarán található ifjúsági fogadóban raktározták el, az emlékanyag másik része a művelődési központban kapott helyet, amíg a tatarozás tart. 
2016-03-08: Közélet - Iochom István:

Ki a legnépszerűbb Kézdivásárhelyen? (Közvélemény-kutatás)

A megkérdezett kézdivásárhelyi lakosok közül mindössze 11,7 százalék értékeli pozitívan a város elmúlt ötéves fejlődését – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, melyet 2015. október 15. és november 15. között végzett Közélet és közérzet Kézdivásárhelyen, 2015 címmel a Kézdiszékért Egyesület a Bálványos Intézet szakmai segítségével.