Két évtizeddel ezelőtt került az üzletek polcaira a Roby sajt. Sok munka, kitartás kellett, hogy az egyre nehezebb körülmények között működő tejtermékpiacon megmaradjon az étfalvi kis üzemben készített sajt. Csutka Attila tulajdonost nem hátráltatták meg a nehézségek, fejlesztette vállalkozását, ma már négyféle, kézműves minőségű, hagyományos termékként bejegyzett sajtot forgalmaz. Munkájában Róbert fia segíti – az ő neve tükröződik a Roby sajt címkéjén, húsz évvel ezelőtt még csak 14 éves volt –, a könyvelést felesége, Mária Magdolna végzi. Igazi családi vállalkozásról beszélhetünk tehát.
Húsz évvel ezelőtt az előírásoknak megfelelt, ha facsebret használtak a tej oltásához, más felszerelések is fából készülhettek – elevenítette fel a kezdetet Csutka Attila. Napi 200 liter tejet dolgoztak fel, ezt a saját gazdaságban lévő tehenek adták. A Roby sajt receptjét felesége dédnagymamájától, Zaboláról kapták. A recept eredeti leírása ma is megtalálható a zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban. A naponta feldolgozott tej mennyisége idővel ezer literre nőtt, könnyen el lehetett adni az abból megtermelt száz kilogramm sajtot.
Hagyományos termék
Közben változtak az előírások, a termeléshez rozsdamentes acélból készült kellékeket kellett beszerezni. Nehezedett az értékesítés is, egy rosszul értelmezett törvény szerint az eladást 30 kilométeres körzetre kellett szűkíteni. Próbálták cégeken keresztül értékesíteni termékeiket, de volt eset, hogy az üzlettárs átverte őket.
2007-ben hagyományos termékként jegyeztette be a Roby sajtot, ez bővítette az eladási lehetőségeket, sepsiszentgyörgyi üzletekbe is bekerült az étfalvi termék, legfontosabb partnere a Bertis üzlethálózat lett. Érdekes fordulat, hogy a kézművesmódszerrel készült hagyományos sajt előállításához ismét megengedték faeszközök, fakorpás füstölés használatát. Ha hagyományos, akkor az előállításnak is hagyományosnak kell lennie, ám a naponta készített termék mennyiségét 150 kilogrammra korlátozza a törvény – jegyezte meg Csutka.
Ma már három alkalmazott dolgozik a sajtüzemben, az épületet is nemrég korszerűsítették. Nem a mennyiségre, a minőségre koncentrálnak. Fonott és formázott sajtot készítenek, füstölt vagy natúr kivitelben. Minden igyekezet ellenére azonban termékeikkel nem tudnak feljutni a nagy áruházak polcaira. Ott a mennyiségen is hangsúly van, a központi raktárakba kell beszállítani az árut, onnan osztják szét az egész országba – magyarázta a rendszert Csutka. De megvan a saját fogyasztói körük, vannak, akik Magyarországra is elviszik a Roby sajtot.
Gasztroturizmus
Az utóbbi időben sikerült kapcsolatba lépni egy bukaresti céggel, mely turisták számára ajánl programokat. Az étfalvi sajtüzem is a meglátogatni érdemes célpontok közé került. Egy év alatt nyolc csoport érkezett. Megnézik a sajtkészítés folyamatát, megkóstolják a termékeket. A sajt mellé egyéb házi finomságok is kerülnek az asztalra, egy-egy kupica szilvóriumot is szívesen felhajtanak a vendégek. Jöttek már Craiováról, Bukarestből, Kolozs, Buzău megyéből, Drobeta-Turnu Severinből is. A sajtüzem mellett meglátogatják A borvíz útja programban épült oltszemi fürdőt, egy közeli sütödét, Höltövényben a húsfüstölő műhelyt. Mindezek a körút megállóit képezik – taglalta Csutka Attila. A bukaresti cég által kibocsátott voucherrel fizetnek a vendégek, ezeket pénzre váltják vissza.
A sajtgyáros nagy öröme, hogy fia, Róbert az itthon maradást választotta. Szebenben szerzett mezőgazdasági mérnöki diplomát, tudását itthon kamatoztatja, nem mint sok ismerőse, aki külföldön keresi a megélhetést – mondta nem kis büszkeséggel. A gazdaságban szükség van a munkaerőre, kilencven hektár területet kell megdolgozni, 120 fős tehenészetet ellátni. 58 tehenet fejnek, naponta 700 liter tejet termelnek. A fölösleget a megyeszékhelyi tejgyárnak adják el.
A sajttá feldolgozott tej értéke egyébként alig 5 százalékkal nagyobb, mintha az egész nyerstej-mennyiséget értékesítenék. A melléktermék, a savó viszont jó takarmány a sertéseknek. Nem a sajt hozzáadott értékében áll tehát a nyereség, hanem a biztonságban, hogy folyamatosan értékesíthetik a tejet. Egy tejgyár bármikor felmondhatja a tejvásárlást, s így könnyen csődbe mehet a tehenészet – magyarázta Csutka, majd így összegzett: A húsz év kötelez, folytatni kell a munkát, terjeszkedni az eladással. A sajtminőség garanciájának pedig továbbra is a saját farmon megtermelt tejnek kell maradnia.
