A bitai vita március közepén kezdődött, amikor egy rosszul szervezett falutalálkozón, melyen csupán negyvenketten vettek részt, a községközponti iskola igazgatója, Kelemen Antal meghívására Szabó István, Kézdivásárhelyen élő pedagógus, Bita szülötte és a falu monográfiájának szerzője azt javasolta, hogy Rácz Mózesről, múlt század eleji bitai tanítóról nevezzék el a tavaly 3,6 milliárd régi lejből felújított iskolát, mely javaslat a jelenlévők többségének nem tetszett, és helyette Varga Zsigmond nevével hozakodtak elő, aki az ötvenes évek elejétől nyugdíjazásáig négy évtizeden keresztül tanította a bitaiakat, és akit a falu jelenlegi lakói személyesen ismertek. A kialakult helyzet miatt Szabó István egy másik javaslattal állt elő, a bitai születésű Szabó Andrást javasolta névadóként, aki a faluból elszármazva a székelyudvarhelyi Református Kollégium tanáraként, a tanintézet jelenlegi főépülete építtetőjeként került be a közemlékezetbe. Tizennyolc bitai ember egy múlt szombaton tartott, kevesek által ismert találkozón ezt is elutasította, mondván, vagy Varga Zsigmondról nevezik el az iskolát, vagy nem lesz névadás. Minap ezeket a lépéseket ismertette Dálnoki Lajos polgármester, de megegyezni nem tudtak, mert az öt falu pedagógusainak többsége Gy. Szabó Béla nemzetközi hírű erdélyi fametszőt (akinek édesapja volt bitai) tartották rangban megfelelőnek a névadásra, a két bitai képviselő pedig kiállt a falu népének többségi véleménye mellett, Kelemen Antal iskolaigazgató pedig azt mondta, a székely kaput és az iskola felújításáért hálát adó ünnepséget akkor is megszervezik, ha nem lesz névadás. Kár, hogy a találkozón nem hozakodott elő egy korábbi javaslatával, miszerint Bitán lehetne egy Varga Zsigmond-emlékpark, hisz az iskola mellett ő parkosított egykor, sajnos, ezt az utókor lerombolta, de helyreállításával és alapítója nevének őrzésével bepótolhatnák a mulasztást, és lehetne egy olyan iskola, melynek névadóját lexikonokban jegyzik, kik közül csupán Szabó István monográfiájában tucatnyian szerepelnek.