A diszkriminációellenes tanács vizsgálatot indított annak az olaszteleki magyar lánynak az ügyében, akitől megtagadta a kolozsvári gyermekkórház egyik orvosa, hogy egy román nyelvet ismerő személy is vele tartózkodhasson a kórteremben. A testület a kórház felelősségét is vizsgálja.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, a kórház elleni panaszt az RMDSZ nyújtotta be a szülők felhatalmazása alapján. A testület tegnap tartotta az első meghallgatást, amelyen a felek nem jelentek meg, hanem írásos véleményben erősítették meg álláspontjukat.
Asztalos Csaba elmondta: a kolozsvári kórház elismerte az incidenst, közölték, hogy vizsgálatot indítottak az orvos ellen, de úgy vélik, nem történt hátrányos megkülönböztetés. Hozzátette: a diszkriminációellenes tanács nemcsak az orvos, hanem a kórház felelősségét is vizsgálja.
Asztalos rámutatott: korábban tárgyalt már a tanács arról, hogy a romániai egészségügyi szolgáltatásokban milyen mértékben biztosítják az anyanyelvi tájékoztatást. Elmondta, az állam nem rendelkezik adatbázissal arról, hogy hány orvos ismeri a kisebbségek nyelvét, és ebből a szempontból Románia nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.
Az olaszteleki kislány diszkrimináció áldozata, jogai súlyosan sérültek, amikor nem megfelelő nyelvtudása miatt megalázóan bántak vele és családjával a kolozsvári gyermekgyógyászaton – ez áll az RMDSZ-nek az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott álláspontjában, amelyet az ügy kivizsgálásának megkezdése apropóján fogalmazott meg. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke felidézte: a szövetség parlamenti frakciója több ízben is hivatalos kérdést fogalmazott meg az egészségügyi miniszternek, amelyben számonkérték konkrét, ez ügyben tett intézkedéseit, és választ kértek arra vonatkozóan is, hogy az állam illetékes intézményei hogyan kerülnék el a jövőben az ilyen eseteket. ,,Mindezek mellett jogszabály-kezdeményezést nyújtottunk be arra vonatkozóan, hogy a magyar embereknek is egyenlő hozzáférésük legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz: javaslatunk szerint kötelezővé válna a közösség nyelvét értő egészségügyi személyzet alkalmazása azoknak a településeknek az egészségügyi egységeiben, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot” – fejtette ki Kovács Péter.