A büntetőeljárási törvénykönyv 142. cikkelyének első bekezdése szerint „a műszaki megfigyelést az ügyész végzi el, vagy elrendeli, hogy azt a bűnvádi eljárást folytató szerv, a rendőrség erre szakosodott dolgozói vagy más állami szervek végezzék el”. A taláros testület szerint a „vagy más állami szervek” kifejezés nem alkotmányos és nem érthető, ezért ezt a részt eltávolították a törvényből, így gyakorlatilag megtiltva az RHSZ-nek, hogy műszaki felügyeletet végezzen. A döntést azzal indokolták, hogy nem tartozik a szolgálat jogkörébe a bűnvádi eljárás lefolytatása.
Tegnap kiadott közlemé­nyében Eduard Hellvig úgy fogalmaz: az RHSZ álláspontja szerint „ez a döntés bizonyosan kihatással lesz a nemzetbiztonságra, hiszen a nemzetbiztonságot érintő fenyegetések és a hozzájuk tartozó bűncselekmények meghiúsítása egymással összefügg. A bűnvádi eljárás során tehát az RHSZ már nem használhatja majd összetett műszaki eszközeit a kémke­déssel és árulással, terrorizmussal, határon átívelő szervezett bűnözéssel, informatikai bűnözéssel és nem utolsósorban nagyszabású korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények felderítésére, amelyek komoly fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra nézve. Ezért úgy véljük, a bíróságok napirendjén szereplő ügyekben is kár eshet, főleg nemzetbiztonságot érintő ügyiratok esetében, amelyekben az RHSZ közreműködött.”
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke viszont úgy nyilatkozott, senki nem ússza meg a büntetést a lehallgatásokról szóló alkotmánybírósági döntés nyomán. „A bűnvádi eljárásokat azok bonyolítják majd le, akiknek ez a dolguk. Mi nem okoztunk semmilyen katasztrófát ezzel a döntéssel. Most derült ki számunkra is, melyik volt az az állami szerv, amely a lehallgatásokat végezte” – mondta el Zegrean.