A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap előzetesen idéz a Freedom House amerikai jogvédő kampányszervezet jövő héten megjelenő éves jelentéséből, amely szerint az egykori kommunista országokban hanyatlott a legnagyobb mértékben a sajtószabadság az egész világon; a visszaszorulás nagyobb volt, mint Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A The Economist értesülése szerint a Freedom House Lettországnak, Szlovákiának, Szlovéniának és Lengyelországnak egyaránt rosszabb osztályzatokat fog adni, főleg a közszolgálati műsorszórókban érzékelhető átpolitizálódás miatt.

Soros György magyar-amerikai nagybefektető médiafigyelői is hasonló következtetésre jutottak. Soros egyik munkatársa, aki a térség közszolgálati médiumainak helyzetéről ad ki rendszeres jelentéseket, a The Economistnak azt mondta: a politikusok a magukéinak gondolják ezeket a közszolgálati műsorszórókat. A londoni folyóirat részletesen ismerteti a júniusban életbe lépő új szlovák sajtótörvényt, amely komoly bírság terhe mellett kötelezi a szerkesztőket a cikkekben szereplők válaszának közlésére, további kommentár nélkül. Marek Madaric szlovák kulturális miniszter a The Economist idézete szerint azt mondta, hogy a törvény nem veszélyezteti a sajtószabadságot, ,,csupán a közérdeket emeli a kiadók érdekei fölé".

A szlovák média sem kifogástalan, a Soros-féle Open Society Institute hamarosan megjelenő jelentése egyebek mellett plagizálást, a helyreigazítások elutasítását és rejtett érdekütközéseket fog felróni, ezzel együtt is azonban aggodalomra ad okot, hogy Robert Fico szlovák kormányfő miképp fogja alkalmazni az új törvényt — írja a The Economist.

Fico már most sem válaszol az őt bíráló újságírók kérdéseire, és egyes napilapokat ,,prostituáltnak" nevezett. Több újságíró Vladimir Meciar tekintélyelvű kormányzásának ,,sötét napjait" idézi fel, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Fico elődjének, a reformjaiért külföldön dicsért Mikulás Dzurindának is voltak összecsapásai a sajtóval, sőt médiabeli bírálóinak lehallgatásával is megvádolták.

Romániában az alkotmánybíróság helyreállította a kemény rágalmazási törvényt, amely büntethetővé teszi a ,,sértést", de ennek a sajtószabadságra gyakorolt hatása elhalványul amellett, hogy a fő sodorvonalbeli média zöme három, politikailag aktív nagybefektető birtokában van, és a közszolgálati műsorszórásban politikai befolyás érvényesül — áll a The Economist elemzésében. A londoni folyóirat szerint az EU-csatlakozás sikeres lebonyolításával a politikusok most már úgy érzik, hogy szabadabban élhetnek a hatalommal. Az átpolitizált közszolgálati média hasznos eszköz a választók manipulálására, különösen akkor, ha a kereskedelmi televíziózás is ,,baráti" befektetők kezében van.

Ezek nyugtalanító folyamatok, ám minden viszonylagos. Nemrégiben a Moszkovszkij Korreszpongyent című orosz lap közölte a széles körben terjedő híresztelést Vlagyimir Putyin elnök és egy csinos tornásznő viszonyáról. Miután Putyin rázúdította haragját a lapra, az újságot azonnali hatállyal saját kiadója zárta be. Az ilyesmi elképzelhetetlen Közép- és Kelet-Európa új EU-tagállamaiban, legalábbis egyelőre — fejeződik be a The Economist írása.