Ha március, akkor 1848–49-es emlékfutás, és ez nem volt idén sem másképp, hiszen szombaton a megyeszékhelyi Gáll Lajos Futókör immár tizenötödik alkalommal szervezte meg a nagy érdeklődésnek örvendő eseményét. A 2016-os staféta Kisborosnyóról rajtolt, a több mint 40 lelkes szaladó, kerékpáros tizenkét település érintésével, 75 km megtétele után 18 órakor érkezett meg Sepsiszentgyörgyre, és minden helységben megkoszorúzták a ’48-as emlékművet.
Az ünneplő sereg szombat reggel autóbusszal vágott neki az embert próbáló feladatnak, s Kisborosnyón az olimpikonok kopjafájánál az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mellett megemlékeztek Áros Károlyról, lapunk egykori munkatársáról is. A futókör frontemberétől, Csutak Tamástól tudjuk, hogy megyénk 105 települése közül Kisborosnyó a hetvenötödik, ahová eljutott az emlékfutás. A csapat Nagyborosnyón és Feldobolyon át érkezett meg Zágonba, majd következett Papolc és Csomakőrös. Itt csatlakozott hozzájuk a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákserege, valamint a Sport for All sportolói, és együtt szaladtak be az orbaiszéki üdülővárosba. A futók útja Pákén, Barátoson és Cófalván át vezetett Rétyig, ahol a falu szélén népes gyerektábor várta őket, és együtt érkeztek a település szívében található emlékműhöz. A tizenötödik emlékfutás utolsó előtti állomása Komolló volt, majd a csapat elindult Háromszék fővárosa irányába. Véletlen vagy sem, a Gáll Lajos Futókör tagjai pontosan 18 órakor érkeztek meg a sepsiszentgyörgyi, Erzsébet parkbeli oroszlános obeliszk elé, ahol véget ért egy újabb méltó megemlékezés.
– A fárasztó úton ismét szép emlékekkel gazdagodott csapatunk, az emlékfutás megint nagyszerűre sikeredett, igaz, ehhez kellett a szép idő is. Büszkeséggel töltött el az, hogy a megszokott arcok mellett nyolc-tíz újat fedeztem fel, és úgy érzem, van értelme érvről évre megszervezni ezt az eseményt. Bízom abban, hogy jövőre is sor kerül rendezvényünkre, s köszönjük mindenkinek, aki idén segített nekünk – nyilatkozta érdeklődésünkre Csutak Tamás.
Mi is reméljük, hogy nem szakad meg ez a másfél évtizedes hagyomány, és jövőre is találkozunk. (tibodi)