A mi forradalmaink

2016. március 15., kedd, Máról holnapra
Váry O. Péter

A történelem úgy alakította, hogy az utóbbi három század mindenikében forradalmat kellett „csinálnunk”. Olyanokat, melyek nem csupán szűkebb-tágabb pátriánk sorsfordítóivá, hanem Európa átalakítóivá váltak. Olyanokat, melyek politikai rendszerek buktatóivá lettek, olyanokat, melyek gyökeres társadalmi átalakulásokat okoztak.


Kétségtelen, forradalmaink történetében az 1848-as a legkiemelkedőbb jelentőségű. A magyarság több évszázados leigázása után, az alig száz évvel azelőtti sikertelen Rákóczi-szabadságharcot követően ekkorra érett meg az idő ismét arra, hogy az önálló országgá válást eleink megkíséreljék. Számos kiváltó oka volt az „idő megérésének”, az elavult feudális rendszert túllépni kényszerítő társadalmi mozgások Európa-szerte forradalmakhoz vezettek, hogy ezek közül csupán a Budapesten kirobbant jutott el a katonai ellenállásig – a szabadságharcig –, azt sokan sokféleképp magyarázzák. Többek között a magyar nép mindenekfeletti szabadságvágyával – ezt fogalmazta meg oly szépen Jókai Mór épp a sepsiszentgyörgyi Honvéd-emlék obeliszkjére készített (ma már nem látható) egyik feliratán: „(...) míg él magyar, él a szabadság”. És ebben a szabadságharcban Háromszéknek kiemelt szerep jutott, hiszen 1848 végén, 1849 elején e kicsinyke végvár ápolta a forradalom magjából alig szárba szökkent sarjat: egymaga vívta az önként vállalt önvédelmi harcot, feltartóztatva a sokszoros túlerőt képező osztrák-orosz haderőt, míg Bem újjászervezhette seregét, és elindulhatott Erdélyt felszabadítani. Hogy aztán a szabadságharc leveretett, azt a történelem mégsem kudarcként tálalta: a megtorlások és önkényuralom nem egészen két évtizede után egy új Magyarország születhetett.
A múlt század két forradalmat tömörített, mindkettő a történelem egy félresiklott ideológiájából született rendszer megdöntésére irányult. És mindkét forradalmat nekünk, magyaroknak kellett megvívnunk vagy kirobbantanunk. Az más kérdés, hogy a Tőkés László nevével fémjelzett 1989-es forradalmat alig néhány nap alatt „ellopták”, s végül Romániában csak a másodvonalbeli kommunisták hatalomra jutását eredményezte, de míg ’56 csak alapjaiban tudta megrengetni a kommunizmust, ’89 már végképp elsodorta Európa színteréről.
És a 21. században is zajlottak forradalmak. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata forradalommá nyilvánította a 2010-es magyarországi országgyűlési választásokat, és azt hittük, a 2014-es romániai államfőválasztás is az volt.
Mi, erdélyi magyarok, azonban csak két forradalommal maradtunk, és egyik sem e századi.
Eljön a mi időnk is?
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 515
szavazógép
2016-03-15: Közélet - Iochom István:

Főhajtás a Nyergestetőn

A Nyergestetőn rótták le kegyeletüket tegnap a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum, a Bod Péter Tanítóképző, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanárai és diákjai, valamint a Manócska Napközi Otthon pedagógusai, az óvodások szülei és a szegedi vendégek.
2016-03-15: Közélet - Nagy B. Sándor:

Koszorúzás a honvédsíroknál

Tegnap délben tizenkét órától zajlott a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjainak forradalmi megemlékezése és koszorúzása a Vártemplom belső udvarán, azt követően pedig más szentgyörgyi középiskolák diákcsoportjai is feltűntek, hogy tanáraik irányításával elhelyezzék a kegyelet koszorúit az egykori honvédek sírjain.