Orbán Viktor közölte, „eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy „szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy „szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét. „Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát, és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani. A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Mint mondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, „de ha széthúzunk, elbukunk”.
Orbán Viktor szerint „a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk – tette hozzá. Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri letenni a nagyesküt, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre – mondotta.
A miniszterelnök kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát. „Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” – jelentette ki. Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot.
Orbán Viktor kifejtette: ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után „a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens „ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”. Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig „ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár, az szájkosár marad”.
A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottjai rendezték be, szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány „vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut – fejtette ki. Elmondta, az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy az 1919-es hagyomány is velünk él még, „bár szerencsére inkább csak pislákol, ha néha hangoskodik is”.
A kormányfő velejéig magyarként jellemezte az 1848–49-es forradalmat, amely szerinte lelkesítő, de józan, mámoros, de célszerű, dicsőséges, de mértéktartó volt. Külön köszöntötte a Budapestre érkezett lengyeleket, „Bem tábornok lelkes utódait”.
A miniszterelnök végül azt mondta: „a sors könyvében ma az van megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti. Ha ebbe belenyugszunk (...), elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője.” Ezért azt a feladatot tűzte célul, hogy „legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot”, majd a szokásos Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! fordulattal zárta ünnepi beszédét.
A beszédet hallgatók teljesen megtöltötték a múzeum előtti utat. A tömeg Viktor! Viktor! felkiáltásokkal köszöntötte és búcsúztatta a miniszterelnököt. A beszéd alatt egyre erősödő esőben szinte egyenlő arányban lehetett látni magyar és lengyel nemzeti lobogókat.

Tüntetők tiltakoztak
Hátat fordítottak a Múzeumkertnek a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság rendezvényén részt vevő tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt. Erre Büki Zoltán, a civil szervezet vezetője kérte a demonstrálókat, akik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett központi állami ünnepség közvetlen közelében tüntettek Budapesten a Kálvin téren. Büki Zoltán azt mondta, hogy mivel Orbán Viktor már rég hátat fordított a magyar népnek, ezért most a tüntetők mutassák neki a hátukat néma csendben. Utóbbi kérést sok demonstráló nem tartotta be, ők kiabáltak és fütyültek, dudáltak, sípoltak. A tüntetésen a hangulat fokozott volt: az állami ünnepség és a demonstráció résztvevőit rendőrsorfal választotta el, azon át rendszeresen fütyültek és kiabáltak egymásra.