Döntő jelentőségű szakaszhoz érkezett az Európai Unió a menekültválság kezelésében, a ma kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a válság megoldására – mondta Angela Merkel német kancellár tegnap a szövetségi parlamentben (Bundestag). Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság összeurópai és fenntartható megoldásához – mondta a kancellár a találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.
Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva Merkel hangsúlyozta, hogy a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is nyílt végűek, vagyis nem feltétlenül vezetnek Törökország felvételéhez, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ami ezeknek a területeknek a helyzetét tekintve kiváló alkalom egy nagyon fontos párbeszéd megkezdésére – tette hozzá Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy az EU nem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához. A menekültválság megoldása az EU és Törökország közös érdeke, és nem lehet eléggé nagyra értékelni mindazt, amit Törökország tesz a területén tartózkodó 2,7 millió menekült ellátásáért, és érthető, hogy Ankara nagyobb pénzügyi támogatást kér az EU-tól.
A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében – mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke egy tegnapi lapinterjúban.
A migrációs válság kezeléséről az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó megállapodás sikere attól is függ, hogy Ankara támogatja-e a ciprusi béketárgyalásokat – figyelmeztetett tegnap Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében kifejtette, hogy az uniós és török vezetők közötti tárgyalások a ciprusi helyzet rendezésére is lehetőséget nyújthatnak. „Csak akkor léphetünk itt előre, ha ez lehetséges” – szögezte le az egykori lengyel kormányfő, aki az utóbbi napokban Ankarába és Nicosiába is ellátogatott.
Az Európai Unió és Törökország közötti előző heti csúcsértekezleten elvi megállapodás született a megállapodástervezet főbb vonalairól, és az azóta eltelt időben Donald Tusk ennek alapján megpróbált előkészíteni egy olyan kompromisszumos tervezetet, amely elfogadható a huszonnyolc uniós tagállam és Ankara számára egyaránt. Levelében az ET elnöke hangsúlyozta, hosszú a listája a megoldásra váró kérdéseknek, a legfontosabb azonban annak a biztosítása, hogy az elfogadott döntések összhangban legyenek a nemzetközi és az uniós joggal. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyezmény megkötése esetén miként lehet elejét venni annak, hogy újabb tengeri vagy szárazföldi migrációs útvonalak jöjjenek létre Törökország és az EU országai között. Tusk szerint fel kell gyorsítani a Törökországnak nyújtandó támogatás kifizetését, és meg kell vitatni a menedékkérők önkéntes áthelyezésének lehetőségeit.
