KármentőÖnrendelkezés helyett központosítás

2016. március 18., péntek, Jegyzet

Úton-útfélen hallani, hogy autonómiára, önrendelkezésre, decentralizációra van szüksége Székelyföldnek, a városoknak, a falvaknak. Mert a saját döntéshozatal, a rendelkezésre álló források saját belátás szerinti felhasználása hozhat gazdasági jólétet az itt élőknek.


Mindeközben megyeszinten a centralizáció, a központi szinten történő döntéshozatal érhető tetten, a települések „belügyeibe” való beleszólás – legalábbis a közszolgáltatások terén: az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hulladékbegyűjtés és -elszállítás esetében mindenképpen.
Két nagy uniós projekt zajlik Háromszéken, egyik az ivóvíz- és szennyvízhálózat felújítását és bővítését célozza, a másik a hulladékok begyűjtésére, válogatására és tárolására vonatkozik. Hogy miért megyeszinten? Mert egy nagyobb régióban folyó munka esetén nagyobb összegekre lehet pályázni, komolyabb befektetéseket lehet elvégezni. Ez való igaz, de mi történt eddig, mit éreznek a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok? Mostanáig csak azt, hogy ahol regionális szolgáltató tevékenykedik, ott drágább a víz, a csatornadíj, a szemételhordás. Ezzel szemben a minőségi változás még várat magára.
Érdekes módon a munkálatok kivitelezésének jogát szinte minden esetben ugyanazok a vállalkozások, cégcsoportok nyerik el, majd a tulajdonképpeni melót alvállalkozóknak adják át. Miért drágák ezek a munkák? Hát azért, mert két-három szinten is nyereséget kell termelni. Ha a versenytárgyalásokat megnyerő cég maga végezne mindent, kisebb lenne a költség – ez nyilvánvaló.
Ha menne a munka, talán el is lehetne nézni, hogy többen kanalaznak a húsosfazékból. De nem megy, jó példa erre a csomakőrösi vízhálózat esete. Megvalósítható tervek alapján pályázatot nyertek a kivitelezés finanszírozására. Ám nem voltak képesek felügyelni a munka ütemtervének, a pályázati előírásoknak a betartását. Sebaj, majd fizet a kovásznai városháza. És miután kész a hálózat, megszabják, mennyit fizessen a kőrösi polgár a megyeszékhelyi szolgáltatónak a vízért – mert azért a működtetés jogát csak fenntartják maguknak. Mert amióta zajlik a kovásznai infrastruktúra felújítása, bővítése, sokszorosára emelkedtek a szolgáltatások díjszabásai, egyéb pedig maradt a régi.
Korábban Kovásznán volt legolcsóbb az ivóvíz a megyében. De mióta a város nem rendelkezhet saját vízhálózatáról, miután nem állapíthatják meg helyben a díjszabást, miután központilag hozzák meg a szolgáltatást érintő döntéseket, azóta a kovásznaiak annyit fizetnek a Nagybászka szabadeséssel érkező hűvös vizéért, amennyit nem szégyell elkérni a regionális szolgáltató. És nem szégyenlős, az biztos.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1262
szavazógép
2016-03-18: Közélet - Iochom István:

Jogvédő lakossági fórum

Március 13-án Nagyváradon kezdődött és március 19-én ér véget az az emberi jogvédő körút, melyet a Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Gábor Áron-díjas ügyvezetője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai, szakértői, médiamunkatársai alkotta küldöttség tett Erdélyben, illetve a Székelyföldön. Szerda este Kézdivásárhelyen jártak.
 
2016-03-18: Közélet - Nagy D. István:

Csendes elfogadás (Az első dohányzásmentes nap)

Forgalom tekintetében a legtöbb sepsiszentgyörgyi vendéglátóipari egységben nem hozott számottevő változást a tegnap hatályba lépett dohányzáskorlátozó törvény. A bárok, vendéglők tulajdonosai, személyzete szerint a csendes átálláshoz a kedvező időjárás is hozzájárulhatott, illetve a tájékoztatás is alapos volt.