Néhány hónap telt el csupán a párizsi merényletek óta, s egy hete sincs, hogy a hatóságok diadalittasan közölték: sikerült elfogniuk a brutális támadások kitervelőjét, lám, itt az újabb tragédia. Az új – külső határait esztelenül megnyitó, biztonságáról megfeledkező, szépnek tűnő, ám a geopolitikai és a hétköznapi valóságtól igen elrugaszkodott illúziók fogságában élő – Európa szívében történt merénylet hírére tegnap a döbbenet és a gyász uralkodott el a világban. Pontosabban a világnak azon a részén, amelyet többé-kevésbé ismerünk, a magunkénak érzünk, és amelyet összeköt egy nagyjából hasonló értékrend. Mert voltak, vannak viszont olyanok, akik örömünnepet ültek: az Iszlám Állam szélsőséges dzsihádista szervezet magára vállalta a gyilkos merényleteket, és a szervezet támogatói a közösségi portálokon sem rejtették véka alá elégedettségüket.
De talán éppen e kontraszt lehet a titka a megfelelő következtetések levonásának. A brüsszeli merényletek után ugyanis számos politikusi nyilatkozat, elemzői vélemény elhangzott, napvilágot látott. Lehet az bosszú a párizsi tavalyi merényletek kitervelője, Saleh Abdeslam elfogásáért, lehet egy hosszabb ideje tervezett akció és lehet egyszerűen a folytatása annak a jó ideje már folyó, újfajta háborúnak, amit iszlám szélsőségesek folytatnak ellenünk a legkülönfélébb eszközökkel. Bármiként értelmezzék is Európa döntéshozói a Brüsszelben történteket, a válaszreakció során jó, ha nem tévesztik szem elől: olyan szervezetekkel, olyan emberekkel állunk szemben, akik örülnek, ha ártatlan civilek életét olthatják ki. És emiatt nincs, nem lehet közünk egymáshoz.
Titkosszolgálati jelentések szerint a mostani bevándorlási hullámmal sok terrorista is érkezhetett Európába. Legfőbb ideje hát alaposan felülvizsgálni azt a migrációs politikát, melynek következményeként regisztrálatlan bevándorlók tömegei szabadon, mindenféle ellenőrzés nélkül áramlanak be Európába. A rendfenntartó erők és a titkosszolgálatok szoros együttműködésére, határozott terroristaellenes fellépésre, a külső határok megerősítésére, a biztonság- és migrációs politika azonnali felülvizsgálatára lenne szükség. Ha nem akarjuk, hogy az új Európa a félelem Európája legyen...