A jelentés készítői szerint az összehangolt fellépés hiánya jellemezte a hatósági beavatkozást, ami három alapvető okra vezethető vissza: hiányzott a gyakorlat a sürgősségi esetek kezelésében, illetve a koordinációt az is akadályozta, hogy pontosan nem tisztázott, mely intézménynek mire terjed ki a hatásköre ilyen helyzetekben. Ez utóbbi kapcsán a vizsgálatot végzők megállapították: a vörös jelzésű riadót későn léptették életbe (nagyjából 18 perccel az első beérkezett sürgősségi hívásokat követően), illetve erről a lépésről több érintett intézmény (így például a fővárosi mentőszolgálat, a rendőrség, valamint a csendőrség) nem is értesült. A vörös jelzés életbeléptetésénél tapasztalt késés oka a vonatkozó jogszabályok által előírt körülményes eljárás, melyet ilyen esetekben alkalmazni kell – jegyzik a jelentés készítői. Szintén a nem megfelelő összehangolást, irányítást erősíti meg, hogy a katasztrófavédelem helyszínen lévő vezetője nem a teljes mentési akciót irányította. Ennek eredményeképp a diszpécserszolgálatokhoz ellentmondó információk érkeztek be a különböző mentőcsapatoktól.
A kormányszerv ellenőrei továbbá megállapítják, hogy a fővárosi mentőszolgálat bevethető járműveinek közel nyolcvan százaléka elavult, ráadásul az intézmény 50 százalékos személyzethiánnyal küzd. Az egészségügyi ellátás vonalán azt is megjegyzik, hogy a közegészségügyi hatóság is ellentmondásos adatokkal szolgált a sérültek számáról, valamint a kórházakban tapasztalt belső fertőzésekről.
A jelentés következtetései: a hatósági beavatkozás közepesnél gyengébb volt, a katasztrófavédelmi felügyelőség, egyes kórházak, a közegészségügyi hatóság gyengén látták el a feladatukat, ezzel szemben a mentőszolgálat, a rohammentők jól.
A Colectiv-tragédia négy sérültjét egyébként tegnap engedték haza a belgiumi Reine Astrid katonai kórházból.