Aztán elkezdődött Iohannis szerény uralgása. Az államfőséget is tanulni kell, egyfajta mesterség, gondoltuk mi, magyarok, székelyek; még idő kell neki is tapogatózni, kiismerni a körülötte levő tanácsadókat... Szóval türelmesen vártuk a minket is megörvendeztető változásokat, a jobbra és jóra fordulást – mindhiába. De gyanús jelek jöttek, hogy mikor járt, s mi ügyben külföldön, miről beszélt Moldovában, Németországban... Hát kezdtünk csalatkozni benne is, mert értünk, másfél millió magyarért füle botját se mozdította az erdélyi szász az elmúlt tizenhat hónapban! Hiába aggódtam érte,  hiába féltettem Vadim Tudor hátbatámadásától, a nacionálkommunisták korrupt maffiózóbandáinak titkos üzelmeitől, hiába kívántam az ellenük vívott küzdelemhez neki erőt és kitartást... Túl elfogult voltam személyét illetően, túl naiv.
Hogy magyar nemzeti ünnepünkön ne ejtsen egyetlen szép és jó szót sem Iohannis úr? Miután visszavonta Tőkés Lászlótól, az erdélyi és a világ magyarságának illusztris személyiségétől a Románia Csillaga Érdemrendet? Ön hol volt, mikor Tőkés László élete kockáztatásával szállt szembe a Securitatéval? Hol lapított azokban a nehéz napokban, amikor az egész világon táskarádiót recsegtetve, szívdobogva vártuk, mi fog történni Temesváron, ahol tíz nemzeti közösség és ugyanannyi vallási felekezet él együtt a kölcsönös megértés és tisztelet szellemében?! Tettével megalázott minket is, erdélyi magyarokat!
A kommunizmus európai bukásának huszadik évfordulóján Joseph Daul, az Európai Néppárt parlamenti frakciójának elnöke ünnepélyes keretek között Robert Schuman-díjjal tüntette ki Tőkés László EP-képviselőt Strasbourgban, a Nicolae Ceauşescu kommunista diktatúráját megdöntő 1989-es romániai forradalomban játszott meghatározó szerepének elismeréséül...  Daul méltatta Tőkés László érdemeit Románia kommunista uralom alóli felszabadításában. ,,Európa újjáegyesítését olyan bátor és határozott emberek tették lehetővé, amilyen Ön. Az Önhöz hasonló emberek jelképezik legjobban azt a humanista társadalomszemléletet, amelyet az Európai Néppárti frakció eszményül választott, és következetesen képvisel az Európai Atyák idejétől napjainkig. Szívem mélyéből mondok önnek köszönetet, Románia népe és Európa nevében” – mondotta. Tegyük hozzá: a Schuman-díjjal azokat tüntetik ki, akik kiemelkedő módon cselekszenek az európai integrációért, a demokráciáért és az emberi jogokért.
Nos, ilyen politikust, ilyen gerinces képviselőt fosztott meg kitüntetésétől Iohannis elnök úr. Ha még megéljük a következő elnökválasztást, kétszer is meggondoljuk, hogy önre adjuk-e voksunkat. Vagy szavazni sem megyünk el!

Ferenczy L. Tibor