A Falupatak völgyszakaszának egész napra kiterjedő takarítását-mentését vállalták fel múlt héten a víz világnapján a Megyei Vöröskereszt és a Pro Nobis Egyesület önkéntes fiataljai. Délután a kénes borvíz értékesítésére épült Szurduk-árki gyógykezelőközpontban a helyiek népes csoportja érdeklődéssel követte az Aquasic Közösségek Közti Társulás és a Vadon Egyesület közös rendezvényét, a megyénkben élő Szabó Jenő búvár és búvároktató interaktív beszélgetését vizeink védelmének felette fontos napi kérdéseiről.
A két rendezvény gyakorlati célja volt a község iskoláskorú gyerekseregét és fiatalságát, maréknyi értelmiségét megszólítani. Miként azt Kernátsz Huba szervező elmondta, a bölöni önkormányzattal közös pályázatuk – Község, amelyben jól érzem magam –, amelyet a Norvég Alapnál nyertek, március végén zárul. A patakmeder-kampány, melynek eredményeként több mint hét köbméternyi vegyes összetételű szemetet gyűjtöttek össze (a TEGA segítségével egy részét el is szállíttatták) a helybeli három iskola tanulóival, önkénteseikkel a Felelősek vagyunk a közösségünkért nevet viselte. Túl a nyolcórás takarítási-gyűjtési munkán, melyen ez alkalommal közel százan vettek részt, az iskolásokat osztályaikban is megszólították. Kérték őket, figyeljenek arra, hogy saját életterükben az elkövetkezőkben is jól érezhessék magukat, s minél tisztább legyen a településük.
– Örvendenénk egy olyan kezdeményezésnek, hogy iskoláinkban taníthassuk a környezet- és természetvédelmet, s annak legfőbb támogatói maguk a pedagógusok legyenek. Bölön önkormányzatában nyitott partnerre találtunk, s akcióinkban (családi gondozás, rászorultak lakóházainak renoválása, a tanulók számára szervezett sajátos tréningek stb.) a tanácstagok is részt vállalnak. Nekem, bölönpataki tanácstagnak, kötelességem az ilyen mozgalmakban részt vállalnom – nyilatkozat Drăgan Alexe. A rendezvényen részt vevő Sikó Imre községi polgármester elmondta, a helyi önkormányzat továbbra is készséggel társul a Vöröskereszt újabb, ilyen tárgyú pályázataihoz, amelyet nemcsak ő, hanem a helyi lakóközösség is felette hasznosnak talál.
Szabó Jenőt, a megyénk hírnevét messzire repítő, nemzetközileg is elismert búvárt-búvároktatót nem kell bemutatnunk olvasóinknak. Találkozásunk már csak azért is emlékezetes, mert koromnak köszönhetően nemcsak édesapját, hanem árkosi nagyapját – Szabó Béni bátyámat – is ismertem. Szabó Jenő tehát hazaérkezett, és Háromszék szeretettel fogadta. Miként bejelentette, április 19-én a dálnoki Búvár-tónál, az Iskola másként apropóján mindenkinek szívesen mesél, és a jelenlevőket érdekes gyakorlatokkal szórakoztatja. Ekkor nyílik alkalom beiratkozni búváriskolájába azon fiataloknak, akik barátkoznának a búvárkodással – miként Váry O. Péter kollégánk Szabó Jenőről szóló riportjában (Mély vízben – Egy búvár Sepsikőröspatakon. Háromszék, 2014. december 24. és 31.) megjegyezte, ezzel „az egyáltalán nem székely sportággal”. Szabó Jenő számára a Föld amolyan vízbolygó is, amelynek védelme mellett ki kell állnunk, és sikerült is meggyőznie a hallgatóságot: csak gyökeres szemléletváltással lehet megmenteni a Föld vízburkát, így lehet elérni, hogy a falusi patakokban ismét megéljenek a halak, mint egykor, az idősebbek gyermekkorában. A jelenlevők kérdéseire is válaszolt – a legérdekesebb témának a cápákkal való találkozás, a delfinekkel való barátkozás, az ipari búvárkodás bizonyult. Végezetül Szabó Jenő fia bemutatta a búvárfelszereléseket.
