Újrakezdte Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala az Erzsébet park kibővítésében a mesterséges domborzati forma – közismert nevén: sárkánydomb – kialakításához szükséges részleges városrendezési terv elfogadásának folyamatát, ennek részeként tegnap közmeghallgatást tartottak a városházán. A terv – a prefektúra kérésére – valamennyit módosult a tavaly elfogadotthoz képest, de még így sem nyerte el sem a kormányhivatal, sem a román civil szféra támogatását.
A korábban a térre tervezett mélygarázsról a túlzottan drága kivitelezési költségek miatt mondott le a város, ezt követően merült fel a park kibővítésének ötlete. Ennek részleges városrendezési tervét tavaly fogadta el az önkormányzat, megszerezve minden szükséges jóváhagyást, ám a prefektúra kifogást emelt a terv ellen, a hivatal ugyanis hiányolta a Román Hírszerző Szolgálat, valamint a Védelmi Minisztérium beleegyezését.
A városvezetés ekkor úgy döntött, visszavonja a városrendezési tervet, hiszen ha a prefektúra megtámadja az annak elfogadásáról szóló határozatot a közigazgatási bíróságon, a pereskedés elhúzódik, s kimenetele sem kétséges. Ehelyett újraindították az eljárást, előzetesen a Román Hírszerző Szolgálat és a Honvédelmi Minisztérium jóváhagyását is kérve – ezek azonban kitérő válaszokat adtak, csupán a minisztérium javasolta, hogy a városrendezés ne érintse a szovjet hősök emlékművét. Közben a prefektúra is kérte, hogy az intézmény gépjárművel való megközelítését tegyék lehetővé, így a tegnap közvitára bocsátott részleges városrendezési tervben már szerepelt egy, a Gábor Áron utcából nyíló közlekedési sáv az intézmény előtt, egészen a megyei tanács autóbejáratáig.
Birtalan Csilla városi főépítész és Sztakics Éva alpolgármester felvezetőjéhez a közmeghallgatáson jelen levő, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumát képviselő Cochior Andrei és Vlădărean Cătălin szólt hozzá. Előbbi azt hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a nagy román nemzeti hőst, Mihai Viteazult, szobrának láthatónak kell lennie már távolról, miként azt annak idején, az 1980-as évek elején felállításakor tervezői elképzelték. Hozzátette, a sárkánydombbal a román és a magyar közösség közti széthúzást erősíti a városvezetés. Vlădărean Cătălin pedig kijelentette, ők nem akarnak sárkánydombot, és a végsőkig fognak küzdeni megvalósítása ellen. Hozzászólt a vitához Radocea Nicolae Viorel alprefektus is, ő az etnikai érzékenységgel próbált érvelni a terv ellen, illetve azt is javasolta, az új főtér felső részének lezárását – térrendezési szempontból többek között ez is indokolja a sárkánydomb felépítését – a szakszervezetek művelődési háza képezze.
Közben kiderült, a prefektúra ugyancsak tegnap átiratot is küldött a városházának, melyben a további etnikai konfliktusok elkerülése végett azt kéri, a város mondjon le az intézmény elé szánt mesterséges domborzati forma tervéről. A maga során Sztakics Éva alpolgármester felvetette, a román fiatalok igenis támogatják a sárkánydomb megépítését, illetve az önkormányzatbeli román pártok képviselői közt is van, aki jónak tartja az ötletet. Ez csak azt jelzi, hogy nem tartunk össze, jegyezte meg az észrevételre reagálva az alprefektus.
Nem közvetlenül a közmeghallgatáson vitára bocsátott részleges városrendezési tervhez, de annak kapcsán szólalt fel Karda Zoltán is, többek között szóvá téve, hogy mióta az új főtér kialakításának munkálatai zajlanak, azóta a Mihai Viteazul téri 1-es tömbház pincéit felvette a talajvíz. Az új főtéren kifogásolta a fás növényzet hiányát, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a parkbővítés átverés, hiszen a zöldfelület kiterjesztésének álcája alatt nagyon sok fát kivágtak.
