Április elseje„Más etnikumúak”

2016. április 1., péntek, Közélet

Évezredes harcok után nehezen, de sikerült létrehozni a nagy Nagy-Romániát. Most holmi „más etnikumúak” veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, terrorcselekményeket szerveznek, és az egységes nemzetállam szétszabdalását tervezik. Nem lehet pontosan tudni, hogy kik is a „más etnikumúak”, bár sejtéseink, azok vannak.

 

Mivel megérkezett hazánkba a „más etnikumú” muszlim kivándorlók első csoportja, nem alaptalan a félelem. Csodálom, hogy a miniszterelnököt, aki személyesen fogadta őket, nem nyilvánították nemzetárulónak. Talán abban reménykednek, hogy Cioloş ellentételezésként majd ünnepélyesen kikíséri a többi, már itt élő „más etnikum” utolsó csoportjait az országból. Mert a nemzetféltők egyáltalán nincsenek megelégedve velük. Ezért olyan törvényeket próbálnak hozni, hogy menjen el a kedvük „más etnikumúaknak” lenni. 
„Más etnikumúak” például a lipovánok, akik veszélyt jelenthetnek, mert egy tömbben, a Duna-deltában élnek, meglehetősen elszigetelten az ország többi részétől, és elszakadásuk nagy veszélyt jelenthet Romániára. Ha ugyanis kérik a Putyin birodalmához tartozást, mint a krímiek, az nagy baj lehet ránk nézve, hiszen megszűnne a kijárás a Fekete-tengerre a Dunán keresztül. Ezt szerencsére idejében észrevettük, ezért épült meg a Duna–Fekete-tenger csatorna. A „más etnikumú” bolgárok is huncutok, mert már a Ceauşescu-érában fondorlatos módon nekifogtak a déli megyék és Bukarest elbolgárosításához, mivel az ország déli részein fogható tévéadásokat sugároztak, és ezért sokan akartak megtanulni bolgárul. A Dobrudzsában élő tatárok is meglehetősen veszélyesek, mert soha nem lehet tudni, mikor hívják ázsiai fajtestvéreiket egy újabb tatárjárásra. A nálunk élő törökök miatt sem lehetünk nyugodtak, mert Törökország titokban rájuk támaszkodhat, és későbbi hódításának úgy veti meg ágyát, hogy finanszírozza Bukarestben a világ egyik legnagyobb mecsetjének építését. Az örményekre is kell vigyázni, mert jó kereskedők, és a végén még az országot is eladják jó pénzért. A zsidók ugyan kevesen vannak, de itteni képviselőik segítségével ármánykodhatnak ellenünk, hiszen ők állandóan világméretű összeesküvésekben vesznek részt.
A legrosszabb „más etnikumúak” a magyarok, akik nem ünneplik örömmámorban Erdély egyesülését Romániával, és állandóan elüldözik az ország szívéből, maguk közül az őshonos románokat (akik még a nagy dákoromán iparosítás idején telepedtek le), szakadárokat dicsőítenek, és amíg meg nem érkeznek az igazi terroristák, addig is azok pótlásával foglalkoznak. Ezek után nem csoda, ha az igazi hazaffyak állandóan újabb és újabb, jobbnál jobb törvényeket akarnak hozni a „más etnikumúak” kordában tartására.
Végeredményben legjobb volna alkotmányt módosítani. Először is meg kell szüntetni a sajtószabadságot, bevezetni a cenzúrát. Vissza kell állítani a határellenőrzést, hogy a haza épségére törő, buzdító kiadványok ne kerülhessenek be az országba. Ezáltal meg lehet akadályozni az olyan destruktív eszmék terjesztését, mint például az autonómia, bizonyos kisebbségi jogok, vagy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek be nem tartásának hánytorgatása. Szigorúan kell korlátozni a „más etnikumúak” gyülekezési szabadságát. Idegen zászlók használatát végérvényesen be kell tiltani, más népek himnuszával együtt. Ha nálunk rendeznék az olimpiát, meg kellene tiltani a győzteseknek kijáró zászlófelvonást és himnuszuk eljátszását is. Mivel az államnyelv a román, a dohányzáshoz hasonlóan meg kell tiltani „más etnikumúak” nyelvének használatát. Ez utóbbit nemcsak zárt terekben, mint a füstölést, hanem minden nyilvános helyen. A terrorizmus elleni harccal egybekötve minden „más etnikumút” meg kell figyelni, mert a felforgató, téves eszmék végül is terrorcselekmények végrehajtásához vezethetnek. Mivel csak egyéni jogok léteznek és közösségiek nem, be kellene tiltani a „más etnikumúak” nyelvének használatát az egymás közti kommunikációban is. Viszont az megengedhető lehetne, hogy magában mindenki anyanyelvén beszéljen.
Lojális „más etnikumúak” csak a szászok, akik alig vannak már, de jeles képviselőjük, államelnökünk, Klaus Iohannis állandóan élő példaként bizonyítja a haza iránti hűséget. Elnökünk igazi hazafiként most is tett egy lépést azért, hogy a „más etnikumúak” ne érezhessék otthon magukat e hazában.  Ő – a többi román államfőtől eltérően –  március 15-én nem köszöntötte a „más etnikumúakat” a saját nemzeti ünnepükön. Ez különben teljesen természetes, hiszen, valószínűleg már ősei is az osztrákok oldalán álltak a ’48-as szabadságharcban, amit a gaz magyarok vívtak az osztrák és orosz csapatok ellen.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 622
szavazógép
2016-04-01: Közélet - Kuti János:

Dúl a terrorizmusellenes harc (Április elseje)

Ha Európában történik egy terrorcselekmény, annak füstje csípi szemünket, kaparja torkunkat. Ha Irakban, Afganisztánban, Pakisztánban vagy még távolabb robbantanak, annak robaját már alig halljuk meg. Ezért elsősorban az európaiakat fenyegető terrorizmus visszaszorításának érdekében igyekeznek mindent elkövetni az arra szakosodott szervek.
2016-04-01: Világfigyelő - :

Elhunyt Kertész Imre

Életének 87. évében hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre, az irodalmi Nobel-díj eddigi egyetlen magyar kitüntetettje.