Váry O. Péter
Persona non grata lettem.
A történet egy telefonhívással kezdődött. Antal Árpád polgár hívott, hogy olvasta az online adófizetési kálváriáról minap általam írottakat, de épp ráakadt egy hírre, miszerint módosítottak a rendszeren, most már nem kell az adóját otthonról, banki átutalással kifizetni szándékozó állampolgárnak bemennie a hivatalba, kérést leadnia (közben sorban állnia), jelszót borítékban átvennie (közben sorban állnia), és majd csak azután bíbelődnie a számítógéppel.
Merthogy valaki rájött, butaság ez, így semmivel sem könnyítik az adófizetők dolgát. És kitalálták végre-valahára, hogyan lehet a fölösleges lépést – az adóhivatali betérőt – kiiktatni: a ghiseul.ro oldalon a személyi számmal bejelentkezve, egyéb személyi adatok megadásával a program az elektronikus postacímre küldi a jelszót, onnan tovább megy minden, mint a karikacsapás. És hogy ezt ő, Antal Árpád polgár legfennebb tíz perc alatt átfutotta, és hogy mily jó, hogy sikerült ily mód törlesztenie a városkassza-hozzájárulási kötelezettségét, mert már épp fájni kezdett a feje, miként fizesse ki adóját, hiszen neki még a hivatal takarítónőjével sem szabad találkoznia, nemhogy az ablak túloldalán ülő hölggyel. És hogyha már belebonyolódtam az online adófizetésbe, hát írnám meg azt is, nem kálvária többé, hanem igenis jól működő rendszer, bátran és bizalommal javasoljam bárkinek használatát.
Nem tehetek róla, hogy kétkedő természetű vagyok: könyvet vagy színházi előadást csak akkor ajánlok jó szívvel, ha elolvastam/megnéztem. A ghiseul.ro online adófizetési módszer használatát is tehát csak azt követően tanácsolhatom, ha előbb zökkenőmentes működéséről meggyőződtem. Mivel én magam már bejelentkeztem a rendszerbe, gondoltam, olyasvalakit keresek, aki még nem fizette ki adóját. Hát ebben hamar kudarcot vallottam: csupa rendes emberrel vagyok körülvéve, akik mindannyian időben eleget tesznek kötelezettségeiknek. Ámbár – ugrott be a neten való korábbi kalandozásaim emlékéből – a rendszer nemcsak adókifizetésre alkalmas, hanem a napi egyenleg ellenőrzésére is. Rajta hát: számítógép, oldal megnyitása, személyi szám, majd egyéb adatok bepötyögtetése, érkezik is a postaládába a felhasználókód és jelszó, azoknak is bepötyögtetése, jelszó megváltoztatása, utoljára még az enter leütése – és máris bent vagyok a rendszerben.
Csakhogy.
A program, mint a nagykönyv írja, rögvest azonosít, de ahol azt kellene mutatnia, hogy a városházának tartozásom nincs, azt írja: „a sepsiszentgyörgyi intézmény informatikai rendszere jelenleg nem elérhető“.
Hát jó, akadnak még gondok, különben is húsvét másodnapját követő kedd volt éppen, majd próbálkozom egy másik napon.
A másik nap épp tegnapra esett. Az eredmény azonban változatlan: „a sepsiszentgyörgyi intézmény informatikai rendszere jelenleg nem elérhető“.
Ennyivel nem szabad beérni, az újságíró-iskolában is azt tanítják, az információt legalább két forrásból kell ellenőrizni. Sok rohanás közt szünetet tartó kolléga mutat hajlandóságot a rendszer kipróbálására: oldal megnyitása, személyi száma, majd egyéb adatai bepötyögtetése, érkezik is postaládájába a felhasználókód és jelszó, azoknak is bepötyögtetése, jelszó megváltoztatása, utoljára még az enter leütése – és máris bent van a rendszerben. A képernyő megfelelő helyén meg ott a megfelelő információ: adókinnlevősége nulla lej.
Eddig egy-egy az állás, a mindent eldöntő próbálkozás következik. Másik kolléga, ugyanaz a folyamat, a várt eredmény: adókinnlevősége nulla lej.
Nem ülök vissza a számítógép elé. A ghiseul.ro online adóbefizetési módszert tessék nyugodtan használni, működni fog könnyedén és gyorsan. A rendszer csak engem nulláz le: számára nemkívánatos személlyé váltam.
